Tiszafüred-Kócsújfalu

Kócsújfalu nevét 60 évvel ezelőtti térképen hiába keresnénk, hiszen a falu története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek, és mivel a falukép szinte semmit nem változott azóta, a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.

Az "osztályidegen elemeket" kitelepítették a Hortobágyra, megteremtve a magyar Gulágot. A Górés-tanya, Borsós, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlék-kápolna alapjait is.

Minden év júniusában emlékünnepséget tartanak a kitelepítettek részvételével, de egy vidám ünnepség színhelye is Kócsújfalu.

Augusztus hónapban évről-évre a pusztai ételek főzőversenyét rendezik nálunk, mára már nagylétszámú határontúli részvétellel. Minden finomságot meg lehet kóstolni!

Júliusban a nemzetközi hírű Lovasnapok, és augusztus 20-án a hagyományos, híres hortobágyi Hídivásár teszik különlegessé a puszta életét.

Európa legnagyobb védett füves pusztáján elterülő Hortobágyi Nemzeti Park 82 000 hektáros területe ember és természet tartós együttélésének kiemelkedő példájaként kapta meg az UNESCO "Világörökség része" címet 1999-ben.

A természetes eredetű szikes pusztáin legelésző ősi háziállatfajtáknak, a szürke marhának, a pödrött szarvú rackajuhnyájnak, a bivalycsordának és ménesnek egykori hatalmas állományai ma is felejthetetlen látványt nyújtanak.

A táj rendkívül gazdag állatvilágát, vízi világát, különleges madarait az utóbbi évszázadban fedezte fel a tudomány és a nagyközönség. Mára ez képezi a legfőbb vonzerőt.

A Tisza-tavi Madárrezervátum burjánzó ártéri erdeiben, holtágaiban, öbleiben madarak ezrei bújnak meg a nádasokban, köröznek a levegőben...körülöttük csend és harmónia. Egy romantikus csónaktúra alkalmával kisebb-nagyobb csatornákon haladva jól bejárhatók a különböző jellegű élőhelyek. Kis és nagy kócsagok, kanalas gémek, fekete gólyak, és az igen ritka kerecsensólymok a szigorúan védett madárrezervátum lakói.

A Hortobágyi Nemzeti Park halastói őrházától is betekintés nyílik a rendkívül gazdag vízi világra, /67-es kilométerkő/ a szálkahalmi őrháznál lévő kilátótoronyból pedig az erdők és a szikes tavak madárvilága figyelhető meg. /79-es kilométerkő/

Az őszi daruvonulás harsogó madártömegei különös, felejthetetlen élménnyel ajándékozzák meg a látogatót, és megértjük, miért jelképe ez a madár a Nemzeti Parknak.

A régi pásztorvilág , a pusztai élet emlékeit ma már inkább a tájházak, múzeumok és csárdák őrzik, de ma is lenyűgözi a látogatót a csikósok, gulyások tudománya, a délibáb, a pacsirták éneke, a slambuc íze, és a Hídivásár forgataga.

4 km hosszú, az útvonal mentén a Hortobágy szikeseire jellemző összes növénytársulás megtalálható. Sziki mocsarak vegetációja váltakozik löszpusztagyep maradványokkal, és a halom mellett húzódó löszhátra telepített erdő otthont ad egy jelentős vetési varjú-telepnek, illetve az elhagyott fészkekben költő kékvércséknek. (79-es kilométerkőnél)

10 km hosszú, a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerének nemzetközileg elismert és védett vízimadár-élőhelye. 200-250 páros kanalasgémtelepe Közép-Európában a legnagyobb, de rendszeres költőfaj a balta és a kis kárókatona is A világszerte veszélyeztetett kis lilik legfontosabb átvonulóhelye, az 50 ezres darutömeg legfontosabb éjszakázóhelye a híres "daruhúzás" idején. Rendkívül látványos a tavaszi vadlúdvonulás is. (64-65-ös kilométerkő között)

Kerékpáros vagy gyalogtúra keretében bejárható a tanösvény, melynek legfontosabb állomásai bemutatják a Fekete rét mocsarának élővilágát, a Górés-tanyai madárrepatriáló telepet, és a Meggyes csárdamúzeumot. A csárda 1760 körül épült, a csárda előtti földutat ma is Só útnak nevezik. Ezen szállították a máramarosi sót a tiszai révtől az alföldi településekre. A túrák kiindulópontja az 53-54-es kilométerkőtől Kócsújfalunál.

Érdemes elidőzni Kócsújfaluban az átutazó vendégnek is, mert tavasztól őszig 10-14 állandó gólyapár költ itt, kelepeléstől hangosak a kis utcák, és ősszel 40-50 gólya indul tőlünk hosszú afrikai útjára.

Kócsújfalu lehet a kindulópontja a végeláthatatlan nagyiváni puszta szélén fekvő Tájház meglátogatásának is. A 8 kilométerre található bemutatóház kiállítása segítséget ad a Hortobágy megismeréséhez, a tájhoz kapcsolódó szokásokba nyújt betekintést, és a látogató valódi pusztai környezetben élvezheti a régi parasztház különleges hangulatát. (53-as kilométerkőnél)

Tartalmas, szép kirándulást tehet az ide látogató vendég a 18 kilométerre fekvő Hortobágy faluba, amelyet a híres Kilenclyukú kőhídon át közelíthet meg. Az 1697-ben épült és már elhasználódott fahíd helyébe Debrecen városa építtette Magyarország leghosszabb kőhídját 1827-ben, amely mára a puszta jelképévé vált.

A hídról lehajtva balra a Hortobágyi csárda, szemben vele a Nagyállás, amely a puszta szekerezőinek, kíméletlen hideg esetén a jószágnak is helyet adott, óriási belső tere pedig még megrakott szekereknek is szabad mozgást engedett. Az egykori szekérállás ma pásztormúzeum.