Tarnaszentmiklós

Régészeti kutatások bronzkori telephelyet fedeztek fel a község területén. Első okleveles említése 1424-ben Chankazenthmyklos néven történt.

A XV.században a Kompolthy család birtokában volt. 1424-ben az Ugraiak itteni birtokrészét is megszerezték és Kisdetken birtokolt részeiket adták ezen Csonka-Szentmiklós faluért. 1526-ig a Palóczy családé volt, amikor Palóczy Antal zempléni főispánnal kihalt a család. Palóczy, végrendeletében az egri káptalannak hagyományozta. Régi eredetű temploma az 1567. évi török pusztításkor semmisült meg.
1549-től 1635-ig gyakorlatilag lakatlan a falu.  Később benépesült, majd a Rákóczi szabadságharc alatt ismét elpusztul. A felszabadító háborúk alatt némi jobbágy lakosság a szomszéd hódolt falvakból letelepedett, de az adószedők jövetelének hírére ismét másfelé vándorolt. 1750-ig néptelen maradt, ekkor az egri káptalan telepített ide lakosokat. A plébánia alapító levele 1780-ban kelt, és gróf Eszterházy Károly egri püspök írta alá. A falu lélekszáma 1787-ben 577 fő, de 1869-ben már 1195-en lakják a települést.

A vallási életet egy 1756-ban épült templom szolgálta. Patrónusa Barkóczy Ferencz egri püspök volt.

Római katolikus templom, amely a főutca kiszelesedő részén álló, egyhajós klasszicista templom. A Komáromi család építtette 1755 körül. A fából készült főoltárt gróf Barkóczy Ferenc egri püspök adományozta.
A falubéliek évszázadok óta állattenyésztéssel foglalkoznak, juhászatuk messze földön híres volt. Egy nagyobb ipari üzem mellett ma is a mezőgazdaság a fô megélhetési forrás. A falu nevezetessége a környék egyetlen struccfarmja.