Sajószöged

Közlekedés

Sajószöged története

Sajószöged település földrajzilag Közép-Európában, Magyarország Észak - Keleti Régiójában Borsod - Abauj - Zemplén megye délborsodi vidékén található.
A község neve először a XIV. században, 1327-ben merül fel az oklevelekben. Neve személynévből keletkezett, a magyar névadás szabályai szerint. Alapja a szög = szeg, mely személynévnek is használatos volt (cegu). Maga a szó az ék, sarok, kiszögelés jelentésű "szög" névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot, esetünkben a Sajó-Tisza szögében.
A község vezetői 1864-ben hasonlóan magyarázzák a község nevét: "a Sajó és Tisza össze folyásánál mint egy a két folyónak szögébe esik, innen vélik (ti. a szögről) venni a nevét."
A község első birtokos családja a Szegedi volt a XIV.században.
A reformáció hamar elterjedt a községben, 1580-ban már önálló egyház volt. Református leányegyházai 1581-ben: Tarján, Szederkény, Sajóörös.

Sajószöged település 1599-ben és 1705-ben leégett. A pusztahely betelepítésére sok jövevény, elsősorban szlávok települtek be, akik vallásuk szerint görög katolikusok voltak. A görög katólikus plebánia keletkezésére vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a török időben már állt.
A római katolikus plebániát 1737-ben állították fel melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel.
A templom tornyát 1809-ben Klier Vencel miskolci építési tervrajzának megfelelően restaurálták 1888-ban pedig Wind István építési vállalkozó új parókiát épített.
Az 1939-es adatok szerint Sajószöged községnek 1042 lakosa volt (520 férfi, 522 nő), területe 2442 kat.hold (1.406 ha). Földbirtokosai 1945-ig gróf Bethlen Pál, báró Beniczky Andor és Gyülvészi Dadányi Miklós.
1890-92 táján alakult a Hitelszövetkezet melyhez 18 község tartozott.
1921-ben alakult a Hangyaszövetkezet, melybe 200 családot szerveztek be.
1944. november 11-én kezdték meg a földosztást, 194 család kapott földet.
A mezőgazdasági jellegű vidéknek a nagyvállalatok betelepítésével AES Tiszai Hőerőmű, Tiszai Vegyi Kombinát, lassan átrajzolódott a táj arculata.
Mint természeti érték azonban nem sérült, a Sajó ártere a kavicsbányászat során képződött kb. 40 ha területű horgásztó, mely a térség horgászparadicsoma.
Vendéglőink az Autóscsárda, a Dominó ételbár, a Borostyán étterem és Panzió a községben áthaladó 35-ös főút mentén, finom étellel és itallal várják az erre látogatót.
A 12.000 kötetes Könyvtár Internet használattal nyújt lehetőséget egyrészt a szabadidő eltöltéséhez, másrészt a fontos információk megszerzéséhez úgy a helyi lakosok, mint az átutazó vendégek számára.
A 2350 lakosú Sajószöged község infrastruktúrája a szennyvízhálózat kivételével kiépült. A Triatlon Világ Kupa révén híressé vált Nemzeti Sportváros Tiszaújváros ipari "kertvárosa", mely a város széleskörű szolgáltatásaival, kiemelten gyógyturizmusával, mind jobb életfeltételi pozícióba kerül.
Nagyon jó lehetősége van a kis-és középvállalkozásoknak, a mezőgazdasági vállalkozásoknak a működésére, melyhez a kiépült vállalkozói park, a környezetvédelmi elvárásoknak mindenben megfelelő agrárfarm nyújt lehetőséget.
A község kulturális életének alappillére a Zeneiskola, melynek növendékeiből Ifjúsági Fúvószenekar, Kamarazenekar és Big-Band zenekar alakult.
Jelentős kulturális rendezvény az évente megrendezésre kerülő Big-Band fesztivál és a hagyományos falunapi ünnepségek, melyre augusztus hónapban kerül sor, abban a Szabadidő Parkban, mely Sajószöged település üde színfoltja, a Zászlóparkkal együtt, mely egyben településünk logója.