Heves Heves város Heves megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon, a Mátrától 50, a Bükktől 60, a Tiszától 25 km-re fekszik. Közlekedési csomópont, a 31-es úton közelíthető meg, de a közlekedés-földrajzi helyzete az autópálya közelsége miatt még kedvezőbb. Lakosait évszázadokon át a kedvező talajviszonyú, termékeny föld tartotta el. Kiváló minőségű földjét szorgalmas kezek munkálták mindig, így a gazdasági életében meghatározó volt a mezőgazdaság, a kertészet. Méltán híres az itt termett gabona, szőlő és a zamatos hevesi dinnye. A település 1984-ben visszakapta városi rangját. Termálfürdője idegenforgalmi vonzerő.
Heves története Az első jelentősebb emberi település a régészeti leletek tanúsága szerint Heves környékén a Kr. előtti I. évezredben, a szkíták korában volt. Az Árpád-házi királyok idején királyi várbirtok volt, a Hevesújvári vármegyének névadó központja, amely egyben megerősített hely, földvár is volt. Eredetileg Szt. István idejében Heves földvára az Újvári-ispánság hatáskörébe tartozott, majd helyettes várispánsággá vált és ebből alakult ki a Hevesi-várispánság, amely a környező területek világi igazgatásáért volt felelős. Az ispáni vár pontos helyét nem ismerjük, de okleveles források alapján következtethető, hogy az a mai településen belül állhatott. A néphagyomány szerint a „hevesi vár ott volt, ahol a heves temploma van, s a templom a vár köveiből épült”. Az első írásos említése Hewes alakban 1203-ból való. A Heves elnevezés feltételezések szerint egy besenyő, vagy magyar vezér nevéből származik.
Heves a tatárjárás idején elpusztult. A közeli Hevesvezekény határában lévő Nagyhalom a tatárjárás idejéből származó 15 holdnyi területen elterülő tömegsír; az itteni véres harcok emléke. IV. Béla idején a vár újraépült, 1243-ban keltezett oklevél szerint már önálló várispánság volt, sőt V. István az 1271. évi országgyűlést is itt tartotta. Ebben az időben nem csak világi központ, de székhelye az Eger-patak, a Tarna és a Tisza által határolt terület főesperesi kerületének is. 1324-ben Károly Róbert a Csák Máté elleni harcokban szerzett érdemeiért az Aba-nemzetségbeli Kompolti Imrének adományozta. 1467-ben Heves már mezővárosként szerepel a dokumentumokban, ekkor Országh Mihály nádor a vármegye közgyűlését tartotta itt, de már nem a várban, hanem a városban. A Kompolti család kihalása után az Országh család birtoka lett. A török uralom idején hódoltsági terület, a hatvani szandzsák része, nahije központ (közigazgatási egység) volt. Ebben az időben a lakosságot kiűzték a városból és Heves északnyugati részén, Kisheves néven új település jött létre. A törökök lakta városrész neve Nagyheves volt. A város 1685 októberében szabadult fel. A következő évtizedekben Heves többször elpusztult. Először a labancok, majd a rácok égették fel a várost, később a pestis miatt haltak meg sokan. A török kiűzése után újranépesedő falu lakossága paradicsom-, szőlő-, dinnye- és dohánytermesztésből élt. 1687-ben megkezdődött a vármegye újraszervezése, a visszatelepülő magyar lakosság mellett felvidéki tótok és Frankfurt környéki németek is érkeztek. A régi földesurak örököseinek sikerült visszaperelniük a birtokaik egy részét, így a XVIII. sz.-ra a legnagyobb helyi birtokosok Haller Sámuel és a Nyáry leszármazottak (Bossányi, Orczy, Szunyogh, és Török családok), valamint a Heves ötödrészét birtokló ún. „ötödrészi nemesek” voltak. A későbbiekben a gróf Berényi, majd az Orczy család, 1835-ben Ferdinánd Szász-Coburg gothai herceg volt Heves legnagyobb földesura. Mellettük hét közép- és nagybirtokos, valamint több mint száz kisnemes élt a településen. Két kastély és hat kúria épült akkoriban, sajnos ezek többsége elpusztult, így nem áll már a „Hevesi palota” néven ismert Haller-ház, és a Popovics-ház sem. Heves lakossága sokat szenvedett a kolera többször is visszatérő pusztításai miatt.
Rendezvények: Majális, Dinnyefesztivál; Kő Pál nyári alkotó tábora (jún. közepétől)
Heves látnivalói Hevesvezekény felől a Dobó István utcán érünk a város központjába, a Hősök terére. Itt áll Heves legrégebbi építészeti emléke, a római katolikus templom, amely a XIII. sz.-ban épült, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban alakították át. A török hódoltság után, az 1770-es években Haller Sámuel tábornoknak köszönhetően toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. Falait támpillérek erősítik, 1969-es felújítása során északi és déli homlokzatán gótikus ablak- és ajtórészleteket tártak fel. A XVIII. sz.-i barokk főoltárkép Krisztus megkeresztelését, a mennyezeti freskók Keresztelő Szent János életének eseményeit ábrázolják Antoine Rosiertől. A berendezések zöme szintén a XVIII. sz. második feléből származik. A templomkertben csatornaépítés során 1966-ban találtak rá a templom 1465-ben készített gótikus harangjára, melyet felirata szerint Pál mester készített. Nepomuki Szent János 1768-ban készült homokkőszobra a templomban található, míg másolata a kertben áll.
A millenniumi emlékművet a központi parkban tekinthetjük meg, 1996-ban újították fel. Az I. világháborús emlékmű Rodin tanítványának, Finta Sándornak az alkotása, a volt községháza mögötti parkban található. A régebbi szobrok mellett Heves több újabb köztéri alkotással is büszkélkedhet Kő Páltól. A szobrászművész Heves város szülötte, és mára már díszpolgára, aki évtizedek óta nyaranta itt alkot a hevesi művésztelepen tanítványaival. Egyik műve, amelyet a II. világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak, szintén a Hősök terén látható.
A régi „tanácsháza” klasszicista épületében (Hősök tere 1.) 2005-ben nyílt meg a város múltját és jelenét egy helyen bemutató Hevesi Múzeumi kiállítóhely. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása tekinthető meg. (Nyitva tartás: H: zárva, K-V.: 9.00-16.00, Tel.: 36/346-657
A szomszédos épület, a Gyermekkönyvtár udvarán található a kőtár, ahol a régi nemesi kúriák és középületek kőemlékei, valamint a felszámolt temetők helyileg védett síremlékei tekinthetők meg.
A Pély felé vezető Kossuth utcában, a volt Radics-kúriában (1840-es évek, klasszicista) működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja (Heves, Kossuth u. 26., tel.: 36/346-811 ). A szövetkezetben sok népi iparművész dolgozik, legszebb alkotásaik a kúriaépület bemutatótermében tekinthetők meg. Az udvarban található másik Radics-kúriát (XVIII. sz.) felújítása után kiállítóhelyként üzemeltetik a közeljövőben. A szőttes alapozta meg Heves nemzetközi ismertségét is.
A templom melletti utcában ritkaságnak számító kiállítást tekinthetünk meg, a Sakkmúzeumot (Heves, Hunyadi u. 2., tel.: 36/346-865 ), amely Dobroviczky Ferenc magángyűjteményeként jött létre. Régi sakk-készletek, érmék, versenyzők arcképei, híres játszmák láthatók itt. (Nyitva: H-V.: 8.00-16.00, egyéb időpontban bejelentkezés alapján, Tel.: 36/346-865 )
A város egyik jellegzetessége, hogy Heves megyében itt épült a legtöbb, közel húsz nemesi kúria és kastély. Több régi kúriában ma intézmény vagy üzlet működik. A volt Dobóczky-kúria (Dobó u. 29.) 1842-ben épült klasszicista stílusban, ma az Eötvös József Középiskola kollégiuma. A szomszédságában álló egykori Kállay-kúria is a középiskola épülete, ma tantermeknek, műhelynek ad helyet.
A Deák Ferenc utcában található a volt Remenyik-kúria, amely az 1840-es években klasszicista stílusban épült. Jelenleg Gondozási Központ működik benne.
A Gyöngyösi utcában áll az 1926 és 1929 között épült református templom.
Az Arany János utcában van a klasszicista Csopaki-Thorma kastély, amelyet 1840-ben Csopaki Ferencné, Dobóczky Anna építtetett, majd az 1900-as években Básthy Ignácé volt.
Az Arany. J. utcában található a strandfürdő és kemping (41. hsz., tel.: 35/346-869 )
A már hetven éve üzemelő strand területén, 1961-ben 794 m mélységben egy fúrás során 47 C-os, ásványi sókban bővelkedő, gyógyhatású vizet találtak. Ennek köszönhetően a strand fejlődésnek indult. További tervek várnak megvalósításra a közeli Viczán-tó és környéke, valamint a kemping területén lévő egykori Semjén-kastély idegenforgalmi hasznosításával.
Heves Újtelepi városrészén 1996-ban épült fel az új római katolikus templom.
Jászberény felé, a Fő utca bal oldalán, árnyas fák közt az egykori Hellebronth-kastély, majd Tüdőkórház helyén működik a 2005-ben felújított Idősek és Mozgásfogyatékosak Otthona. 2005 szeptemberében vette fel volt igazgatójának, a város másik díszpolgárának, dr. Szegő Imre gerontológusnak a nevét. Az intézet kertjében, 1971-ben avatták fel Kő Pál Ünnep c. alkotását.
A régi vásártéren (Deák F. u. végén, ma park) Venczel József, erdélyi társadalomkutató és politikus (szül. 1913., Csíkszereda) születésének 80. évfordulóján, 1993-ban emléktáblát és kopjafát avattak.
A Jászapátira vezető főútvonal mellett, a Zsidó temetőben található a Mártírok Csarnoka, Heves egykori zsinagógájának a berendezési tárgyaival. Az út másik oldalán, a pusztacsászi temetőben 2004-ben 1848-49-es emlékhely létesült Heves szabadságharcosainak tiszteletére, 2005-ben pedig a hevesi nemzetőrök neveit tartalmazó obeliszket avattak fel. Megközelítés
Heves Budapest: 110 km, az utazási idő 1 óra 15 perc.
Heves Debrecen: 136 km, az utazási idő 1 óra 30 perc.
Heves Miskolc: 95 km, az utazási idő 1 óra.
Heves Nyíregyháza: 136 km, az utazási idő 1 óra 30 perc.
Heves Szeged: 191 km, az utazási idő 2 óra 30 perc. Útvonaltervező
Szálláshelyek, vendéglátóhelyek, látnivalók Hevesen
Képek a településről
A település honlapja itt
|
