Egyek

Hajdú-Bihar megye legnyugatibb településeként határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével valamint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. 3 km-re halad el a településtől a 33-as számú főút - a Patkós Csárdánál -, mely igen fontos útvonal Debrecen és Füzesabony között. A megyeszékhelytől, Debrecentől 60 km távolságra fekszik. Egyek központi belterületén túl közigazgatásilag hozzá tartozik Félhalom, Telekháza mint egyéb belterület és Ohat mint külterületi lakott hely. Telekháza 7 km-re, Félhalom 5 km-re, Ohat pedig 12 km-re van a központi belterülettől.

A település fő turisztikai értékét a Hortobágyi Nemzeti Park, a különböző természeti látványosságok jelentik. A Pusztakócsi mocsarak lebilincselő nádi világa, az Ohati erdő, a Göbe erdő, az Ohati halastavak, a Partifecske telep, a vadregényes Tisza holtágak. A természetbarátok kedvelt célpontja e terület hiszen megkapó közelségből élvezhetik a táj csodálatos növény és állatvilágát.

A községről már Priszkosz görög történész is jelentést tesz mint lakott helyről, sőt Egyek területe már az őskorban is lakott volt. Az írásos forrásokban viszonylag későn, csak 1322-ben bukkan fel. Legkorábbi templomát Szent István tiszteletére építették a XII. század elején. A község a tatárjárás során elpusztult, de nem sokkal később újra betelepítették. Egyek tatárjárás utáni első birtokosa János, majd a századfordulón a magát a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek egyik sarja Mihály volt. Az Egyeki családot érintő adatok 1367-ben zárulnak.  Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai és a Zelenay-családok birtoka volt. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő "népeinek és jobbágyainak" megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhetnek szerte az országban, s az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot a szerémi püspök - Dóczy István, az előbbi unokaöccse 1492-ben az egri káptalannak adományozta.

Szolnok 1552. évi eleste után a törököknek adózó helynek, a szolnoki szandzsákhoz tartozónak írták össze, 1615-ben pedig a bajomi vár tartozékai között tartották számon.
A XVI. század második felében a lakosság nagy része áttért a református hitre, s 1621-ben már Egyek református templomát is említik a források. Legrégebbi úrasztali (református) kelyhe 1694-ből való. A második hajdúfelkelést követően - mint a bajomi uradalom tartozékát - Nagy András hajdúgenerális kapta. A török kiűzése után, mint a szomszédos települések legtöbbjéért, az egri káptalan - mint a hajdúk előtt jogos tulajdonos - pert indított egyeki birtoka visszaszerzéséért. A per eredményeként Egyek újra káptalani birtok lett. A török kiűzése után a birtokos egri káptalan a református hiten lévő lakosságot megpróbálta visszatéríteni. Majd amikor kisérlete sikertelennek bizonyult, a reformátusokat elűzte a faluból. Az elűzöttek 1773-ban részben a Vay-ak csegei birtokán, az Árkus-parton húzták meg magukat, majd 23 év múltán az Arad megyei Kisperegre költöztek, magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat.

A reformátusok kiűzetésére emlékeztet a katolikus templom előtti kőkereszt. A reformátusok helyére palócföldről római katolikus vallásúak telepedtek be. Jelenlegi temploma, amely a második világháború alatt megsérült, 1790 körül, kései barokk stílusban épült. Benne található a XIX. század jeles egyházi festőjének, Kovács Mihálynak, számottevő értéket képviselő, 1863-ban készült festménye.

A XIX. században, az Alföld nagy folyamszabályozásainak idején, különösen a Tisza medrének kordába szorításával fejlődése újabb lendületet vett. A folyamszabályozás sok embernek munkalehetőséget nyújtott, a víz alól és az árvizektől mentesített részek pedig kitűnő minőségű, szántóföldi művelésre alkalmas területeket jelentettek. A település 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Amikor az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán megalakult Hajdú vármegye, a hat "öreg hajdúváros", három bihari és kilenc Szabolcs megyei község - ezek között Egyek is - Hajdú vármegyéhez került.

Az első világháborúnak 229 egyeki hősi halottja volt, még ennél is nagyobb áldozatot követelt a második világháború.
Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a lakosság ismét hozzákezdett a mezőgazdálkodáshoz. Ebben az időszakban kezd kialakulni a faluban egy vékony gazdagodó parasztréteg. 1945-ben került sor a földosztásra. A község életében jelentős esemény volt az 1947-ben megkezdődött villamosítás. A községet 1970. július 1-től nagyközséggé nyilvánították, azóta látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. A falu – mint írja – “mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki," Pais Dezső a “szent" jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza – “k" vagy “g" kicsinyítő képzős származékként. Győrffy György ezzel szemben “Ügyek" személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, “ügő" méltóságjelölő köznév, már magyar “k" képzővel bővült alakját látja.

Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt (Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred-Kunhegyes sík, a Borsodi-ártér ill. a Hortobágy legnyugatibb sarka). Domborzatát tekintve a terület alacsonyártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és a kunhalmok emelkednek ki. A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északi-középhegység felől délre futó Ős-Sajó-Hernád által épített hordalékkúpra települt. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklűhalom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai. Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. Nyugaton a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a Vidi-laposi-tó és a Derzsi-tavak. A talajvíz mélysége 2-4 m közötti. Területén egy 76 fokos, hévizes kút találtható.

Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része.

Római katolikus templom (Fő tér)
Kálvária-domb, kápolna a temetőben (Bartók B. u.)
Kálvária-domb Kápolna a temetőben
I. világháborús emlékmű Krisztus karjaiban elesett katona (Fő tér)
Szent János szobor (Fő tér)
Általános Iskola homlokzatán a vérszerződés (Béke u.)
Meggyes csárda (Csárdamúzeum)
HNP Nyugati fogadóház - Patkós Galéria
Vértelkek

Zsidótemető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)
Rk. templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke

Pusztakócsi mocsarak (nádi világ)
Ohati erdő (kékvércsék erdeje)
Göbe-erdő (madártelepek)
Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsoma)
Partifecske telep (Egyek-Félhalom út mellett)
Madárles: Ohati erdő és Feketerét

Egyek-Budapest: 160 km távolságra fekszik, az utazási idő kb. 1 óra 44 perc.
Egyek-Debrecen: 63 km távolságra fekszik, az utazási idő kb. 1 óra.
Egyek-Nyíregyháza: 96 km távolságra fekszik, az utazási idő kb. 1 óra 30 perc.
Egyek-Szeged: 200 km távolságra fekszik, az utazási idő 3 óra 10 perc.