Balmazújváros

A Balmazújvárosba látogató turistákat és üdülő vendégeket már a város külső határain fogadják az évszázadok óta álló és működő pusztai csárdák. A régi posta-, sószállító-, hadi- és marhahajtó utak mentén általában egy napi járásra épített csárdák közül a 33-as főúton, Tiszafüred felől Hortobágy-Balmazújváros felé haladva egymás után következnek a “Patkós”, a “Kaparó”, a “Nagyhortobágyi”, a “Kadarcsi” csárdák. A Debrecen felől érkezők a “Látóképi csárdánál” térhetnek le Balmazújváros felé.

A Kishortobágyi csárdától Tiszacsege felé haladva – közúton, esetleg öt km-es kellemes sétával, lovaglással – érhető el a Darassai Természetrajzi Kiállítóház, melyben elsősorban a Hortobágy rendkívül gazdag madárvilágát bemutató kiállítás tekinthető meg.
A város környékével, a Hortobágyi Nemzeti Park egyedülálló, különleges szépségeivel is megismerkedni vágyóknak – a természet nyugalmának megóvása érdekében – elsősorban a szervezett kirándulások ajánlottak „pusztakocsikázással”, vagy lovaglással. Különösen a Keleti-főcsatorna és a város közötti Nagyszík, a Kishortobágyi csárda környékén a Szeg, a Darassa-puszta és a Nagyhortobágy felé eső vidék érdemel figyelmet.
E tájak változatosságukban rejtik minden szépségét a Hortobágynak. A szikes pusztán és legelőkön az őshonos magyar állatfajokkal találkozhatnak az érdeklődők: a szürkemarhával, a csavart szarvú rackával, a mangalicával, a fekete bivallyal, vagy a nóniusz ménessel. A Nagyszíken – közvetlen a város határában – fészkel a szikipacsirta és a széki csér, fontos fészkelőhelye a gulipánnak és a széki lilének. A Szegi és a Margitai puszta környékén honos a túzok, hazánk legnagyobb, soha nem háziasított madara – a szabadság szimbólumaként Balmazújváros címerállata.

A város idegenforgalmi vonzerejét mindenekelőtt a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszpark, körülötte néhány műemlék jellegű és városkép értékű épülettel, műemlékkel és szoborral adja. Balmazújvárosban volt földbirtokos a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénása, a mineralógus Semsey Andor. Műemlék jellegű értékei a városnak: a Semsey-kastély, a katolikus és református templom, a városháza, a Veres Péter Emlékház, és a Semsey Andor Múzeum. Mindezek mellett kedvező a városnak az a sajátossága, hogy intim, csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben terül el. Az idegenforgalom fejlődését szolgálja, hogy Balmazújvároson, a Semsey Kastély parkjában elterülő Városi Termál- és Strandfürdőben 2000-től 6 medencével várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A fürdőfejlesztés II. ütemének tervei szerint fedett uszoda épül, amely beruházásra folyamatosan pályázik az önkormányzat. 2004 szeptemberében vásárolta meg az önkormányzat a Semsey kastély épületét a Balmaz-Coop Rt-től, további hasznosításáról a város vezetése befektetőkkel tárgyal. Az igényre való tekintettel folyamatosan bővül a szálláshelyek száma is a településen. 2005 júniusában nyílt meg a 37 szobás Hotel Balmaz a fürdő közvetlen szomszédságában.
A Sellő Horgászegyesület a Keleti-főcsatorna partján lévő mesterséges Sziki-tónál várja a horgászat szerelmeseit. A Pinczés Lovasiskola egész napos lovaglási lehetőségeket kínál a teremlovaglás, a karámos lovaglás kedvelőinek. A Balmazújvárosi Vadásztársaságnál előzetes bejelentkezés alapján vadászati szezontól függően lehetőség van vadásztatás lekötésére. Mihalkó Gyula kalaposmester újonnan átadott bemutató műhelyében várja azokat az érdeklődőket, akik a kalaposmesterség rejtelmeibe be szeretnének tekintetni.

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város (belterület: 932 ha, külterület: 19. 550 ha) két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna.
Balmazújváros lakosságszáma 18.600 körül mozog, viszonylag stabilnak mondható.
A rendszerváltást követő jelentős számú munkanélküliség mára csökkenő tendenciát mutat. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedben sokat fejlődött. A végbement folyamatok nagyban hatottak Balmazújváros arculatára, lakóinak életére, de nyugodt, mezővárosi jellegét megőrizte.
A város településfejlesztési koncepciója a „lakóhely minősége”, a lakókörnyezet kedvező állapota. Ezt is figyelembe véve a város rövid és hosszú távú fejlesztési terveiben szerepel a belvízelvezető rendszer teljes körű kiépítése, szilárd burkolatú utak arányának növelése, a városi sport- és szabadidőcsarnok megépítése, középiskolai kollégium létrehozása, kerékpárutak építése, részvétel a térségi hulladéklerakó építésében. Ezekből a térségi hulladéklerakó ez év januárjától, a szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep ebben a hónapban kezdi meg működését. Az önkormányzat a Semsey kastélytól az édesvíz-tározóig húzódó zöldterületre elkészíttette a környezetrendezési tervét, amelyben olyan fontos idegenforgalmi szolgáltatások kapnak helyet, mint a fürdő II. üteme, a Sport- és Szabadidőcsarnok, a pihenőpark, a kemping és a Csónakázó-tó. Ennek terveit egyenlőre papíron tudjuk bemutatni.
A város önkormányzata a közigazgatási terület alig kihasznált lehetőségeivel várja a településre a beruházni, befektetni szándékozókat. A település keleti határrészein kitűnő minőségű termőtalajon a minőségi növénytermesztési feltételek adottak. A várost nyugatról körülölelő Hortobágyi puszta az állattartásban, elsősorban a biotermelésben lehet piac- és versenyképes. A mezőgazdasági termékek mennyisége megalapozza az élelmiszer-feldolgozó, -előkészítő, -hűtő stb. ipari beruházási szándékokat. Az iparban beruházni szándékozók részére a város keleti, északkeleti részén két vállalkozói terület áll rendelkezésre, az önkormányzat vizsgálja az ipari parkká kiépítés és fejlesztés lehetőségeit. A világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Park és a településközpontban található, termál gyógyfürdő a két legfontosabb idegenforgalmi beruházási vonzerő, mely a gyógy- és az ökoturizmus fejlesztésének lehetőségét kínálja.
Balmazújváros tagja a „Hajdúvárosok Szövetségének” és a „Magyar Fürdőszövetség”-nek is. A város az Észak-Alföldi Régió egyik statisztikai kistérségének, a balmazújvárosi kistérségnek a központja, melynek tagjai még Tiszacsege, Egyek és Hortobágy.
Az ivóvízhálózat és a villamosenergia-hálózat 100%-os, a vezetékes gázellátásba a lakások 70%-a kapcsolódott be. A vízellátást mélyfúrású kutakkal, felszíni és magastározóval biztosítják. 2002 végén a 6380 lakásból 5839 volt a városi hálózatba becsatlakoztatva, a fennmaradó lakások saját fúrt kútjaikból nyerik az ivóvizet. A szennyvízhálózat hossza jelenleg 24,6 km, a lakások 22,9%-a használhatja a csatornát. Balmazújváros sikerrel pályázott a szennyvízhálózat és –telep teljes kiépítettségét biztosító beruházásra, így ez év végére több mint 4 ezer lakással nő a rákapcsolt ingatlanok száma, a kiépítettség eléri a 100%-ot.
Balmazújváros társadalmi, gazdasági életében stabilizációs folyamatok mentek végbe az utóbbi évtizedben. Nőtt a gazdálkodó egységek száma, teljesítménye, fejlődött a műszaki infrastruktúra, kulturális, egészségügyi beruházások történtek. A város gazdasági szerkezetére jellemző, hogy a munkaképes lakosság 35%-a a mezőgazdaságban, 19%-a a helyi ipari üzemekben, 3%-a a szolgáltatási szférában dolgozok. A gazdaságban végbement változások révén a város összes aktív keresőjének közel egyharmada már a kereskedelem és a szolgáltatás különböző területein dolgozik. Mindez jelentősen hozzájárult, hogy a városban csökkent a munkanélküliek száma és aránya. A regisztrált munkanélküliek aránya, illetve a munkanélküliségi ráta 1996-ig tartósan 20 % körüli volt, 1999-ben 11,66 %-ra, majd 2004-re 9,33 %-ra csökkent. A kereskedelem zömét a Balmaz-Coop Rt. végzi. A város szakbolti hálózata mindazok ellenére, hogy az utóbbi években több kereskedelmi és szolgáltatóegység létesült, még fejlesztés alatt áll. A pénzintézeti munkát az OTP Rt., valamint a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet látja el.

A város jellegzetes eseménye, immár hagyománya az évenként megrendezésre kerülő Kastélykerti Esték rendezvénysorozat (augusztus 20-át megelőző hét).
Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a népi kismesterségek művelésében, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés.
A város neves szülöttei: Veres Péter író, politikus, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Holb Margit iparművész, a Subicz István - Palotai Erzsébet festőművész házaspár, Mihalkó Zoltán és Mihalkó Gyula kalaposmester.

Balmazújváros-Budapest: 214 km, utazási idő kb. 2 óra.
Balmazújváros-Debrecen: 26 km, utazási idő kb. 30 perc.
Balmazújváros-Nyíregyháza: 60 km, utazási idő kb. 1 óra.
Balmazújváros-Szeged: 215 km, utazási idő kb. 3 óra 30 perc.