Abádszalók

Abádszalók mint a Tisza-tó egyik legnagyobb és turisztikai szempontból legjelentősebb települése igazi turistaparadicsom. A tó és a természet közelsége adja meg az idelátogatóknak a pihenés és a gondtalan kikapcsolódás örömét. Abádszalók ezen kívül olyan különlegességeknek ad otthont, mint a Babamúzeum vagy a híres, itt készülő vert csipke.

Abádszalók történelme

Az Alföldnek ez a vidéke már az újkőkortól lakott volt és a népvándorlás korából pedig gazdag leletanyag is felszínre került (jazig és szarmata). Abádszalók a Tisza-tó partján, a Nagykunság nyugati határán fekszik, jelenleg lakosainak a száma valamivel több mint 5000. Abádszalók az egykori Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre. Abádszalók "abádi" része református vallású volt, a "szalóki" rész pedig katolikus. 1849-től a két településrész többször is egyesült majd szétvált, míg végleges egyesülésre 1896-ban került sor. Először Anonymus említi a mai Abádszalók települést, Abád néven, mint Thonuzaba besenyővezér birtokát és mint fontos tiszai átkelőhelyet. A legenda szerint I. (Szent) István Thonuzabat feleségével együtt a révnél élve eltemettette, mivel nem akart megkeresztelkedni. Abádszalók másik elődjének, Szalók falunak a neve török eredetű és minden bizonnyal a honfoglalás kori Szalók (Zaluch) személy- és nemzetiségnévből alakulhatott ki.

Abádszalók már 1271-től sűrűn előfordul az oklevelekben. Történelmének sötét fejezetére utal, hogy 1703-ban már nem is említik faluként bár 1697-ig folyamatosan lakott hely volt. A pusztulás után kb. 1717-től indult meg újra az élet Abádszalók településén. Abádszalók történelme során mindig mezőgazdasági jellegű gazdasággal rendelkezett, az ipar kialakulásának nem voltak meg a feltételei, bár ennek ellenére 1740-ben Orczy László 44 német iparoscsaládot telepített Abádszalók környékére. Leszármazottaik, már magyarként ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják őseik egykori mesterségét. A gyékényszövéshez és a kosárfonáshoz a Tisza bőségesen biztosított gyékényt és nádat. A halasi csipkeház segítségével pedig sokan tanulták meg a csipkeverés mesterségét, ami még 40-50 évvel ezelőtt is fontos megélhetési lehetőségnek számított. Abádszalók ma is több népi iparművész alkotó és lakóhelye.

Abádszalók ma

Abádszalók életét, lehetőségeit jelentősen megváltoztatta a Tisza-tó létrehozása (eredeti nevén Tisza II. vízlépcső). A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből egy igen jelentős, 14 km2 területű, egybefüggő vízfelület található Abádszalók mellett, ezért később itt épült ki a tó idegenforgalmi központja és vált mára Abádszalók a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták kedvelt célpontjává. Az "Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjaival már évek óta a helyi lakosság és az idelátogató turisták szabadidejének tartalmas eltöltését szolgálja. Számos vállalkozás, étterem, büfé, vendégfogadó egység, kemping és csónakkikötő biztosítja a vendégek színvonalas ellátását. A fürdőzés, a kerékpártúrák, és egyéb programok mellett a tó szigetekkel tarkított területén csónakkirándulások, hajókirándulások, vezetett vízitúrák során szerezhetnek új élményeket a vízi kalandra vágyók. A kiépített strandon minden megtalálható: óriáscsúszda, vízisportszer kölcsönzők, kijelölt jet-ski pályák, hiszen a motoros vízijárművek használata is megengedett. A tó közelében hárommedencés melegített vizű strandfürdő hátsugármasszázs, testmasszázs szolgáltatásokkal áll az idelátogatók rendelkezésére.

A csónakázás és egyéb vízisportok mellett felejthetetlen élményt nyújtanak a környékbeli kirándulások kerékpárral, gyalogosan vagy akár lóháton. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók, és fürdőzők hada lepi el, kipihenve a környéken vagy távolabb tett kirándulások fáradalmait. Abádszaló néhány nevezetes épülettel is büszkélkedhet, mint a római katolikus és a református templom. Az Abádszalók közeli tájon több mint százötven madárfajt azonosítottak. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területen található abádi partifecsketelep. Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes. Mindezen kiváló lehetőségnek köszönhetően a lakosság jelentõs része ma már az idegenforgalommal foglalkozik. A település mostanra Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő üdülõhelyévé nőtte ki magát, a háborítatlan természet és az alföldi emberek vendégszeretetének köszönhetõen.

Abádszalók infrastrukrúrája

Abádszalók közepén találjuk közigazgatási központját, a Polgármesteri Hivatalt. Van saját postája, modern általános iskolája, több orvossal üzemelő rendelőintézete, annak közelében gyógyszertár. Hétvégeken mindig van ügyelet, amit a Abádszalók valamelyik orvosa tart. Több nagy ABC mellett találunk egész nap nyitva tartó élelmiszerboltot is. Abádszalók saját MOL benzinkúttal is rendelkezik, ami komoly előny az autósok számra.

Abádszalók megközelítése

• Abádszalók Budapesttől: 160 km, az utazási idő kb. 1 óra 50 perc.
• Abádszalók Debrecentől: 96 km, az utazási idő kb. 1 óra 30 perc.
• Abádszalók Nyíregyházától: 155 km, az utazási idő 2 óra.
• Abádszalók Szegedtől: 160 km, az utazási idő 2 óra 40 perc.