Tisza-tavi Staféta - IX. vezércikk

Kerekes László - Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi bizottság elnöke
Tiszafüred, 2007. január 24.

A stafétát átadó Geszti Jánosné kérdése: Milyen szerepe van és lesz a Tisza-tavi RIB-nek a régióban?

Kerekes László: Köszönöm a megtisztelő lehetőséget és a kérdéseket. Megpróbálok minél rövidebben és tömörebben válaszolni rájuk.
Hogy milyen szerepe is van a régióban a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak? Remélhetőleg a Tisza-tó térsége turizmusfejlesztési lehetőségeinek szakmai koordinálásában kiemelkedő szerepe van és lesz a jövőben is. A teljes kép megértéséhez azonban szeretnék néhány gondolatot az elődszervezetről is szólni. 1973-ban adták át a ma Tisza-tónak nevezett, de egyébként ember alkotta mesterséges létesítményt, az un. Kiskörei Víztározót. Még 1974-ben megalakult a Közép Tisza Vidéki Intéző Bizottság (KIB), kifejezetten a kialakított víztér turisztikai hasznosítása céljából. Az eredeti tervek szerint egyébként elsődleges célként számos más irányú felhasználás szerepelt, mint például az öntözés, energiaszolgáltatás, árvízvédelem stb. Az Intéző Bizottság 1998-ig létezett és fő feladata volt a Tisza-tó (akkor még közép Tisza vidék) turizmusának megalapozása és fejlesztése a rendelkezésre álló állami támogatási pénzeszközök célszerű felhasználásával. Ez a lehetőség akkoriban csak 11 közvetlen vízparti települést érintett, kezdetekben évi 1,5 millió Ft beruházási lehetőséggel. Bár harminc évvel ezelőtt persze lényegesen többet ért ez az összeg mint ma, de természetesen 11 település viszonylatában csodákat nem lehetetett várni. Apró lépésekkel haladtunk de mégis ebben az időszakban történt meg az a jelentős átalakulás, amely megalapozta a ma eredményeit és gyakorlatilag a Kiskörei Víztározóból, sokszínű és eladható turisztikai termékké, a Tisza-tóvá változott.
A RIB ’98-ban vette át az Intéző Bizottság munkáját és azóta is kizárólag a Tisza-tavi turisztikai Régió immár 68 települése idegenforgalmi fejlesztésének szakmai kérdéseivel foglalkozik és egyfajta integráló szerepet tölt be ennek előmozdítása érdekében. A turizmus egy összetett, sokszereplős ágazat, ahol rendkívül fontos feladat a közösségi és vállalkozói fejlesztések összhangjának megteremtése, az elkülönült érdekek egyeztetése, a szakmai koordináció és kommunikáció, amelynek elsődleges célja a Tisza-tavi vendégforgalom növelése. E feladat ellátásában, a Bizottság részben a szükséges és indokolt mértékű állami támogatásokra, részben a hosszú évek során kialakított vállalkozói és önkormányzati szakmai kapcsolatrendszerre és együttműködésre támaszkodhat.

Az egységes Tisza-tavi turizmusfejlesztés közösségi célú, nonprofit jellegű érdekképviselete itt különösen fontos, hiszen ne felejtsük el, hogy a Tisza-tó négy megye és két területfejlesztési nagyrégió peremterületén helyezkedik el és a mai napig meglehetősen elmaradott, számos problémával küzdő, hátrányos helyzetű térségnek számít.
Azt gondolom azonban, hogy bár számomra és a Bizottság számára is a Tisza-tavi turizmus fenntartható fejlesztése a legfontosabb, nem szabad elfeledkeznünk a helyi lakosság többségének megélhetését biztosító többi ágazat kiegyensúlyozott fejlesztéséről sem, mint például a mezőgazdaság, feldolgozóipar stb.
A közeljövőben várható EU-s források vélhetően részben megoldást jelenthetnek az itteni gondok orvoslásában, köztük az egyik legsúlyosabb problémában, a térség közúthálózatának siralmas állapotában. Nagyon fontos lenne a Tisza-tavi turizmus számára, hogy a potenciális vendégek könnyen és gyorsan tudják megközelíteni a térséget és annak valamennyi települését.
Az elmúlt években a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács sokat tett a Tisza-tavi turizmus-fejlesztés érdekében, a rendelkezésére álló állami, területfejlesztési célú támogatási források biztosításával, amelyhez előzetesen kikérte a RIB szakmai javaslatait és állásfoglalását.

A 2007. évben mindenképpen biztatónak tűnik, hogy a Turisztikai Célelőirányzati keretből újra decentralizált, pályázati célú állami támogatási forrás áll a RIB rendelkezésére.

Tisza-to.hu: A támogatás mértékéről lehet valamit tudni?

Kerekes László: Eredetileg 80 millió Ft-ban volt meghatározva az éves támogatás összege, amit megemeltek 90 millió Ft-ra. Ami külön jó hír, hogy 15 millió Ft-tal a Tisza-tavi regionális szúnyog-mentesítést, külön központi intézkedéssel támogatja az Állam, tehát ez nem terheli a 90 millió Ft-os decentralizált keretet.
A turisztika jellegű pályázatoknál rendkívül fontos az időtényező. Ez ideig még nem készültek el az idei pályázati kiírások. A Bizottság, előzetes szakmai javaslatait megtette és bízunk abban, hogy a közeljövőben megjelenik a Pályázati Felhívás és hatékonyan tudjuk majd biztosítani a 2007-re előirányzott források eredményes felhasználását.
A Bizottság rendelkezésére adott 90 millió Ft-ot, elsősorban a településeken megrendezésre kerülő, a potenciális turisták látogatására, érdeklődésére számot tartó, alapvetően országos és regionális jelentőségű rendezvények támogatására kívánjuk biztosítani. Azt várjuk a Tisza-tavi rendezvényektől, hogy az elmúlt években közel 20%-os vendégéjszaka számban bekövetkezett csökkenést ily módon is megállítsuk, illetve azt érzékelhető módon növeljük.
Néhány szót, ha lehetséges hadd szóljak magáról a Bizottságról. A helyhatósági választásokat követően újjáalakult, a szakmai és önkormányzati szervezetek által delegált és a turizmust is irányító miniszter által felkért és megbízott tagokból álló, munkáját társadalmi tevékenységként végző 13 fős Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, várhatólag február közepén tartja meg első ülését. A Tisza-tavi RIB tagsága, személyi összetétele többségében az önkormányzati delegáltak tekintetében változott, de megítélésem szerint az újonnan delegált tagok is megfelelően elkötelezettek a Tisza-tavi turizmusfejlesztés előmozdításának ügyéért. Két fő szakmai delegálttal bővült a Bizottság összetétele és reményeim szerint ez is segítheti azt a megalapozott szakmai munkát, amely szükséges a sokszereplős turizmus eredményessége érdekében. Egyébként a miniszter döntése alapján, az országban működő 9 Regionális Idegenforgalmi Bizottság élén hat korábbi elnök (közöttük személyem is) kapott bizalmat és megerősítést, illetve a Dunántúlon három újonnan felkért RIB elnök kezdi meg a munkát.

Geszti Jánosné kérdése: A szúnyog gyérítés sokat emlegetett kérdésével kapcsolatban tud e valami biztatót mondani?

Kerekes László: Ez a jelentős mértékben a vízparti kínálatra épülő és a Tisza-tavi turizmust, a lehetséges vendégforgalmat érintő fontos kérdés. Még a ’90-es évek elején, az Intézőbizottság kezdeményezésére és a vízparti Önkormányzatok összefogásával indult a térségben, az úgynevezett légi-kémiai módszerrel történő, regionális szúnyog-mentesítés. Rendkívül összetett és számos befolyásoló tényezővel terhelt feladatról van szó, hiszen a hatékonyság érdekében megfelelő időben, időjárási körülmények között és valamennyi érintett területen szükséges elvégezni a munkálatokat, különben szó szerint feleslegesen „szórja” a repülőgép a vegyszert, azaz a pénzt.
A hatékonyság lényege a módszerben keresendő. Volt szerencsém Németországban a Rajna völgyi területen többször is tanulmányozni a szúnyog-mentesítést. Akkor is, ma is fényévekkel előttünk járnak. Egy magyar származású izraeli tudós (nevét érdemes megjegyezni, Joel Margalith-nal hívják) feltalált egy olyan biológiai hatóanyagú szert, amelyet BTI-nek neveznek és amely az un. csípő-szúnyogot még lárva állapotában elpusztítja. Ez azért is környezetbarát, mert a szer nem káros a nem csípő-szúnyogokra, amelyek az élővilág táplálék-láncában fontos szerepet játszanak.
A Rajna-part, ahol korábban elviselhetetlen volt a szúnyog-invázió, ma ennek a módszernek köszönhetően több mint 90%-ban szúnyogmentes területté vált. Sajnos nálunk a Tisza-tónál, ez a módszer még ma is csak néhány hektáron működik, kísérleti jelleggel.

Tisza-to.hu: Költségesebb ez az eljárás mint a hagyományos?

Kerekes László: Igen, költségesebb bár a kijuttatást befolyásoló időjárási és egyéb tényezők kiküszöbölhetősége miatt lényegesen eredményesebb, hatékonyabb és a környezetet, a hasznos rovarvilágot sem veszélyeztető módszer, eltérően a kémiai alapú védekezési eljárásoktól. Talán jó hír, hogy nemrégiben elkezdődött a szer magyarországi gyártása, ami talán egyszerűbbé és költség-hatékonyabbá is teszi az eljárás elterjedését. A szúnyogmentesítések megrendelői egyébként az államilag támogatni kívánt települési önkormányzatok, illetve azok társulása, hiszen nem csak a turisták, de a helyi lakosság miatt is nagyon fontos ez a közcélú tevékenység.

Az anyagi feltételek biztosításán kívül van egy bizonyos fokú ellenállás is a biológiai szer széleskörű alkalmazásával kapcsolatban. Egyes szakmai álláspontok szerint ugyanis káros lehet a természeti környezetre nézve a módszer, így jelenleg a használata nincs, illetve korlátozottan van engedélyezve a Tisza-tó régióban. Én úgy gondolom, hogy a német „zöldektől” nekünk sem kellene zöldebbeknek lennünk, és egy 30 éve ellenőrzötten kipróbált és használatban lévő technológiát, nyugodtan alkalmazhatnánk mi is. Tehát a RIB mindenképpen támogatná a hagyományos légi-kémiai védekezés mértékének elmozdítását a biológiai módszer irányába. Ezzel kapcsolatban szívesen meghallgatnám a Staféta egy korábbi vezércikk-írójának, Sándor István Úrnak, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatójának véleményét és álláspontját.

Geszti Jánosné kérdése: Mit gondol a régió sajátos kettős helyzetéről? Mikor érhetjük el végre, hogy a vízparttól távolabb fekvő települések is hasonló támogatásokban és elbírálásban részesüljenek mint a közvetlen vízpartiak és levetkőzhessék végre a „háttér települések” eleve megbélyegző megnevezését? Figyelembe véve az elmúlt évek szélsőséges időjárását és a vendégforgalomra gyakorolt negatív hatását, nem gondolja-e, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség és egységesen, azonos feltételek nyújtásával kell kezelni a Tisza-tó régió valamennyi települését?

Kerekes László: Nem teljesen értek egyet Geszti Jánosnéval. A Tisza-tavi Üdülőkörzetben vannak közvetlen vízparti települések és léteznek a földrajzilag a víztértől távolabb fekvő, de a nem pejoratív értelemben megnevezett, un. „háttér-települések”. Azt tudomásul kell venni, hogy a Tisza-tónál csakúgy, mint valamennyi, zömében a névadó vízre épülő turisztikai vonzástényező esetében (mint pl. a Balaton, Velencei-tó, Fertő tó), a potenciális vendégeket a térségbe vonzó fő attrakciót mindig is a vízpart és a mellette fekvő települések fogják jelenteni. Természetesen ezt a kínálatot bővítheti és egészíthetik ki a Tisza-tó esetében is azok a környező, közeli és távolabbi települések, amelyek rendkívül értékes, színes, hagyományokra és azok megőrzésére alapozott, egyedi jellegű turisztikai sajátosságokkal rendelkeznek. A RIB, a számára meghatározott mértékű fejlesztési támogatások odaítélését tekintve, soha nem tett különbséget vízparti és háttér-települések között, minden esetben a szakmai megalapozottság és fenntartható fejlesztési cél volt döntések alapja. Azt hiszem elég, ha csak Szentistván példáját említem, amely pl. nem kifejezetten vízparti település, azonban mégis „kitalálták” magukat és tudtak valami olyat nyújtani, ami újszerű, különleges és vonzó program mind a saját vendégeik, de a Régió más településein tartózkodó, pihenő turisták számára is.

Azt gondolom, hogy a Tisza-tó térségében majd mindenhol lehet valami különlegeset, valami kuriózumot találni, amit egy ötlettel, sok kreativitással vonzó turisztikai termékké lehetne alakítani. Kunhegyes is azok közé települések közé tartozik ahol ezt felismerték és pl. a Szélmalom ma már egy a turisták által gyakran látogatott látványosság. Tehát mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a Tisza-tavi turisztikai pályázatok elbírálásánál és a támogatási források elosztásánál nem érte és nem éri hátrányos megkülönböztetés a vízparttól távolabb eső területeket.

Tisza-to.hu: Mi lehet az oka az elmúlt évek drasztikus vendégforgalom csökkenésének?

Kerekes László: 2003-ban volt az utolsó kiemelkedő vendégforgalom a Tisza-tónál, ami a kereskedelmi szálláshelyek regisztrált vendégéjszakáira vonatkozik. Ezt azért fontos hangsúlyozni mivel sajnos az évértékelés alapját jelentő hivatalos KSH statisztika számaiban a régióra zömében jellemző falusi turizmus és fizető vendéglátóhelyek adatai nem szerepelnek, jelentősen rontva ezzel a régió valóságos turisztikai mutatóit. Mindenképpen meg kell említeni a feltételezhetően eltitkolt, be nem vallott vendégéjszakákból származó statisztikai hiányt és a beszedhető idegenforgalmi-adó be nem fizetéséből és az ehhez rendelt állami normatív támogatás elmaradásából keletkező önkormányzati adóbevételi kiesést is.

Tisza-to.hu: Ha jól tudom azért is nagyon fontos lenne, hogy minden Tisza-tó régióban töltött vendégéjszaka kimutatható legyen, hiszen például az országos marketingcélú támogatásokból az egyes régiók, csak a kimutathatóan teljesített vendégforgalom arányában kapnak forrást a régió-marketingre.

Kerekes László: Igen, ez pontosan így van. De a vendégforgalom csökkenésének ezen kívül persze még számos oka lehetséges, pl. az elmúlt évekre jellemző meglehetősen kedvezőtlen időjárás vagy a korábbi regionális marketing-támogatások jelentős csökkenése, de ennek részletes vizsgálatát és elemzését a közeljövő feladataként tervezi a Bizottság
De azért, hogy jó híreket is mondjak, ha körülnézünk, szemmel látható a Régió turizmusának gyarapodása. Folyamatosan fejlődik a színvonalas szálláshelyek mennyisége és minősége, bővülnek a szolgáltatások és egyre inkább tudatosan foglalkoznak a turizmusban tevékenykedő vállalkozók is a saját program-kínálatuk kialakításával, azaz bővül a Tisza-tavi Régió fogadóképessége és örvendetesen javul a fogadókészség is. Ebben az évben kerül pl. átadásra Tiszafüreden a Régió egy újabb 4 csillagos szállodája, a Tisza Balneum, de lehetne szólni a Village+-ban szerepet vállaló falusi vendéglátók szakmai elkötelezettségéről, vagy a természeti értékek szakszerű bemutatását biztosító túravezető-képzés fontosságáról.
Én a Tisza-tavi turizmust illetően mindenképpen az összefogásban és együttműködés szükségességében hiszek. Nagyon jó és mindenképp megvalósítandó gondolatnak tartom, hogy a Tisza nem elválaszt, hanem összeköt minket. Rendkívül fontos itt - a megyék és régiók peremén, - az egyes települések, önkormányzatok, de a különböző turisztikai szolgáltatók, vállalkozások együttműködése is, hiszen csak így lehetünk eredményesek és sikeresek abban a versenyben, amely a hazai és külföldi vendégek megszerzésért és itt tartásáért egyre élesebb.
Tovább kell erősíteni kínálatunkat! Versenyképessé kell válnunk elsősorban a hazai, de a határon túli piac számára is. Megítélésem szerint a jövőre nézve, ezt a Tisza-tónál több más adottság mellett, elsősorban az egyedi természeti értékek fenntartható módon történő hasznosítása biztosíthatja. Erre kitűnő alkalmat ad az a tény, hogy 2007 a szelíd turizmus és Természetjárás Éve lesz Magyarországon, amely lehetőséget minél jobban ki kell használnunk.

Tisza-to.hu: Személyes kötődése a Tisza-tóhoz illetve a régióhoz?

Kerekes László: A Tisza-mentéhez történő személyes kötődésem, közel négy évtizedre nyúlik vissza. Vízépítő mérnökként, 1965-ben végeztem Budapesten és mint tősgyökeres debreceninek, - rövid kitérőt követően – a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság lett a munka-helyem. A Tisza mellett, Polgáron dolgoztam szakaszmérnökként és a kezdetektől fogva volt szerencsém részt venni abban a nagy munkában, amely a Kiskörei Vízlépcső és létesítményei, a mai Tisza-tó megvalósítását jelentette. A sors különös szeszélyének és talán a szerencsémnek is köszönhetően, 20 évvel ezelőtt kerültem Tiszafüredre, mint a korábban említett KIB titkára és így kerültem kapcsolatba a turizmus fejlesztésének ügyeivel. Új kihívást és új szakma megtanulását, sok nehézséget jelentett számomra a váltás, de ma visszatekintve a megtett útra, azt hiszem újra végigjárnám! Nagyon sok szép és kedves emlék köt a Tiszához és a Tisza-tóhoz. A Tisza-tó névadásának esetében, mint „keresztapa” is közreműködtem a ’80-as évek végén, amikor felmerült az a gondolat, hogy egy potenciálisan kiváló turisztikai termékhez egy jól megjegyezhető és „eladható” név is szükséges. Akkor írtunk ki egy erre irányuló országos pályázatot és azóta nevezik immár hivatalosan is ezt a vízterületet, Tisza-tónak. Azt hiszem ez volt az első Tisza-tavi marketing-akció, hiszen azelőtt nem igazán lehetett „az eladás művészetéről” még beszélni sem!
Egyszer 20 évvel ezelőtt, mikor eljöttem a Vízügytől, megkérdezték tőlem, hogy mire vagyok legbüszkébb addigi életem során? Akkor azt válaszoltam, hogy természetesen a családomra, gyerekeimre, másrészt viszont arra, hogyha Tiszafürednél felmennék a gátra és elindulnék a volt munkaterületem a 110 km-re lévő Tiszanagyfalu irányába, akkor reményeim szerint nem „köpködnének” utánam a gátőrök. Most 20 év után talán arra lennék a legbüszkébb, ha a valamikori gátőrökhöz hasonlóan, a Tisza-tavi turizmusban, turizmusért dolgozó, nekem személyesen is sokat segítő és támogatást nyújtó számos szereplőről, hasonlóan állíthatnám ugyanazt. Én reménykedem és bízom benne, hogy ez így is van! Büszke vagyok azokra a közös szakmai sikerekre és eredményekre is, amelyeket az évek során valamennyien megértünk a Tisza-tó településeinek fejlődésében és a turizmus ebben vállalható szerepét, ügyét próbáltuk elismertetni és előmozdítani. Köszönet jár részemről mindazoknak a kollégáknak, barátoknak, önkormányzati vezetőknek és vállalkozóknak, mindenkinek, akik támogattak és ma is segítenek a Tisza-tavi turizmus jobbítására irányuló szándékaimban.

Tisza-to.hu: Kinek és milyen gondolatokkal adja át a stafétát?

Kerekes László: Egy olyan embernek szeretném átadni a stafétát, akit már több mint 20 éve ismerek és kitűnő szakembernek tartok. Ma sikeres vállalkozóként tevékenykedik, Hegedűs Gábor a Tiszai Kormorán Kikötő tulajdonosa és a Tiszai Környezetvédelmi és Sporthorgász Kht. ügyvezetője.

Elsősorban, mint turisztikai vállalkozót szeretném kérdezni, hogy hogyan látja a Tisza-tavi turizmus jelenlegi helyzetét, hogy látja a Tisza-tavi öko- és horgászturizmus fejlődési irányait, lehetőségeit? Miben látja a Tisza-tavi turizmust megalapozó horgászturizmus jelenlegi ellenmondásainak a feloldását, problémáinak megoldását? Volna-e esetleg bármilyen olyan szakmai javaslata, amelyet a Bizottság figyelmébe tud ajánlani?