Tisza-tavi staféta – VIII. vezércikk
Geszti Jánosné Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége alelnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Egyesület ügyvezető elnöke, NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma elnök helyettese, tagja, Geszti Ház tulajdonosa
Kunhegyes, 2006. december 14.
A stafétát átadó Scitovszky Angelika kérdése: Geszti Jánosné, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége alelnöke, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Egyesület ügyvezető elnöke felé szeretném továbbadni a stafétát. Szeretném, ha megismertetné az olvasókat a Tisza-tavi falusi turizmus helyzetével, az elmúlt években tapasztalt trendekkel. Kíváncsi lennék, hogyan készülnek a falusi szállásadók a 2007-2013 között fejlesztési források fogadására, hogyan tudják a szállásadókat ezen források elérésében az országos szövetség és a megyei szervezetek a gyakorlatban segíteni.
Geszti Jánosné: Először is szeretném megköszönni Scitovszky Angelika igazgató asszonynak a stafétát. Nagyon örülök a lehetőségnek, a feltett kérdésekre megpróbálok minél sokrétűbben és részletesebben válaszolni.
Úgy gondolom, hogy kitűnően működő és hatékony falusi turizmus szervezetek tevékenykednek mind a négy megyében. A szervezetek és a megyék között jól működő munkakapcsolatot sikerült kialakítani az elmúlt években. Közös programokat szervezünk, a közelmúltban tartottunk egy konferenciát melynek keretén belül a Tisza-tó régió turisztikai szolgáltatói gyűltek össze Poroszlón. (2006. október 14. Falusi Turizmus Akcióhét.) Úgy ítélem meg, hogy az ilyen és ehhez hasonló alkalmak rendkívül fontosak a folyamatos fejlődéshez.
A Tisza-tó régió aprófalvas terület, ahol nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a viszonylag kevés férőhellyel rendelkező falusi szálláshelyek színvonalas működtetésére. Fontos megoldandó feladatnak tartom, hogy az éves statisztikai felmérésekben ne csak a kereskedelmi szálláshelyek szerepeljenek, melyeket havonta összesítenek, hanem a falusi szálláshelyek adatai is hasonló, havi bevallással kerüljenek a statisztikai rendszerbe, így naprakész és valós képet festve a régió vendégforgalmáról.
Folyamatos fejlesztésekre ösztönözzük a régióban tevékenykedő szálláshelyeket. Ez elsősorban a különböző fakultatív szolgáltatások kialakítását jelenti. Nagyon fontos, hogy a tó adta alapadottságokon kívül mást is tudjanak a szállásadók az idelátogató turistáknak nyújtani.
Tiszato.hu: Tudna néhány lehetséges fejlesztési pontot említeni?
Geszti Jánosné: Például a vendégházak (porták) kategóriába sorolása:
gyermekbarát szálláshelyek kialakítása vagy horgászbarát szálláshelyek kialakítása az ahhoz szükséges eszközökkel, továbbá senior vendégházak, mozgáskorlátozottak számára kialakított vendégházak, stb. Ehhez természetesen segítséget nyújt az országos szövetség is az egyes szálláshelyek számára.
Óriási eredmény volt a Village + ökoturisztikai védjegy elnyerése, mely hozzásegíthet bennünket a további fejlődéshez, illetve a régióban lévő szálláshelyek külföldön való megismertetéséhez.
Folyamatosan tájékoztatjuk és készítjük fel a szolgáltatókat a 2007-13 közötti pályázatok minél hatékonyabb és eredményesebb kihasználására.
A VÁTI szervezésében jelképes összegért nyílik lehetőség olyan tanfolyamokon részt venni melyek hivatalos falusi szálláshely szolgáltató szakmai minősítést adnak, külön hangsúlyt fektetve az idegen nyelvi képzésre. Azért is nagyon fontosak a képzések, hiszen az EU-s pályázatok jelentős része a közeljövőben csak azok számára lesz elérhető, akik rendelkeznek turisztikai képesítéssel. Idén az AVOP és a LEADER+ pályázatok keretén belül nyílt lehetőség a falusi szálláshely tulajdonosoknak különböző fejlesztéseket elvégezni (férőhely növelés, komfortfokozat emelés stb.), illetve turisztikai tanfolyamokon, képzéseken részt venni.
Tiszato.hu: Úgy látom, hogy az egyik sarkalatos kérdésnek a szállásadók továbbképzését tartja.
Geszti Jánosné: Igen a továbbképzés rendkívül fontos és elengedhetetlen része a fejlődésnek. Azonban a legfontosabb területnek a szálláshelyek komfort fokozatának emelését tartom. A ma üzemelő falusi vendéglátóhelyek túlnyomó része eredetileg nem turisztikai hasznosítás céljából épült, ez azt jelenti, hogy mindenképpen szükséges a „ma turistája” igényeihez igazodni és ezek szerint a megnövekedett követelmények szerint elvégezni az átalakításokat, fejlesztéseket.
A falusi szállásadás fejlesztésének egy további fontos területe a szezon meghosszabbítása. Erre különféle kezdeményezések vannak, mint pl. a minden ősszel megrendezésre kerülő Falusi Turizmus Európai Akció hete, ahol a különböző területeken tevékenykedő szállásadók megismerhetik egymás kínálatát, illetve alkalmuk nyílik bemutatkozni a potenciális turisták felé is. A rendezvény alapvető célja, hogy felhívja Európa figyelmét a falusi turizmus értékeire, a falvak rendkívül sokszínű kínálatára, s így minél több utazót csábítson vidékre.
2007-ben Magyarországon kerül megrendezésre az EuroGites (európai országok falusi turizmus szervezete) III. kongresszusa. Nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk, ha a Tisza-tó érintett lenne a rendezvény szervezésében és lebonyolításában.
Szervezetünk a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége véleményezte az Új Magyarország Vidékfejlesztési programot és több módosító indítványt is benyújtottunk mellyel véleményünk szerint még hatékonyabbá tehetnénk a falusi szálláshelyek és általában a vidék fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket.
Bővül a falusi vendégfogadás és kedvezményezettjeinek köre. Az országos szövetség évek óta lobbizik a „vendégasztal” program elfogadtatásáért és bevezetéséért. Ennek a lényege röviden, hogy az Országgyűlés a kormány javaslatára december 12-én elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon módosítását, amely alapján a falusi és agroturisztikai tevékenység végzésének 2007. január 1-jétől már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból – illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből, szabadidő program szervezéséből – származó bevétele adómentes 800 ezer forintig, hanem a szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is 400 ezer forintig. Ehhez a programhoz tartozik az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységek, mint például a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek látogatók részére alkalomszerűen történő bemutatása, a falusi vendégasztal szolgáltatás, falusi rendezvények szervezése, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, valamint a saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése.
Tiszato.hu: Olyan átfogó volt az előző kérdés, hogy szinte minden elhangzott, amire választ vártam. Alkalmazkodva az ünnep előtti hangulathoz inkább egy könnyedebb kérdést szeretnék feltenni. Tegyük fel, hogy egy időutazáson veszünk részt. Milyennek látja 20-30 év múlva a Tisza-tavat?
Geszti Jánosné: Ha sikerül kihasználni az elkövetkezendő évek adta lehetőségeket és elvégezzük a szükséges fejlesztéseket, biztos vagyok benne, hogy a Tisza-tó régió a maga sokszínűségével és csodálatos világával az idelátogató turisták kedvenc területévé válik. Rendkívül fontos azonban, hogy mindezeket a fejlesztéseket úgy tudjuk végrehajtani, hogy mindeközben megőrizzük természeti és kulturális értékeinket. A siker kulcsa úgy gondolom, ebben van, valamint abban, hogy a tömegturizmus helyett megpróbáljuk a minőségi turizmust előtérbe helyezni. Egyedi, színvonalas szolgáltatásokkal a régióba csábítani és itt tartani a turistákat.
Tiszato.hu: Személyes kötődése a Tisza-tóhoz illetve a régióhoz?
Geszti Jánosné: Kunmadarason születtem, Kunhegyesen élek és az elmúlt években megpróbáltam a lehető legtöbbet tenni a Tisza-tavi turizmus fejlesztése érdekében, bízom benne, hogy sikerrel.
Tisza-to.hu: Kinek és milyen gondolatokkal küldi tovább a stafétát?
Geszti Jánosné: Sokat gondolkodtam ezen, hiszen nagyon sok jó szakember tevékenykedik a régióban. Végül is Kerekes Lászlóra esett a választásom, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökére.
- Milyen szerepe van és lesz a Tisza-tavi RIB-nek a régióban?
- A szúnyog gyérítés sokat emlegetett kérdésével kapcsolatban tud e valami biztatót mondani?
- Mit gondol a régió sajátos kettős helyzetéről? Mikor érhetjük el végre, hogy a vízparttól távolabb fekvő települések is hasonló támogatásokban és elbírálásban részesüljenek mint a közvetlen vízpartiak és levetkőzhessék végre a „háttér települések” eleve megbélyegző megnevezését? Figyelembe véve az elmúlt évek szélsőséges időjárását és a vendégforgalomra gyakorolt negatív hatását, nem gondolja-e, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség és egységesen, azonos feltételek nyújtásával kell kezelni a Tisza-tó régió valamennyi települését?
Vissza a Staféta főoldalára
|
