Tisza-tavi staféta – I. vezércikk

Dr. Tóth József Tiszanána, 2006. június 30.

Elöljáróban néhány szó a portálról. Mindenképpen szeretném kifejezni örömömet, hogy elkészült a Tiszato.hu - Tisza-tavi Információs Portál. Mit jelent ez - azok számára, akik a Tisza-tó mellet élnek, legyen az egyszerű ember, vállalkozó, önkormányzat, vagy bármilyen más szervezet? Nem mást, mint minőségi ugrást a kapcsolatok fejlődésében, az információ áramoltatásában. Gondoljuk csak át, valamikor hogyan cserélhettünk információt. Manapság egyre több háztartásban elérhető az Internet. Az önkormányzatok fontosnak tartják és egyre inkább élnek a lehetőséggel, hogy különböző honlapokon megjelenjenek. Itt vannak pl. az önkormányzati portálok és itt van pl. a www.tisza-to.hu. Az Internet óriási lehetőség, amit mindenképpen ki kell használnunk. Ez a lehetőség a demokráciát juttatja eszembe, amiről oly sokszor beszélünk mostanában. Egy olyan demokráciát, ahol az alulról jövő kezdeményezéseknek is van helye. Fontos, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket, terveiket, elképzeléseiket. Az is fontos, hogy meg tudjuk ezeket beszélni, folyamatosan tudjunk egyeztetni, és természetesen fontos, hogy a közösen kitűzött célokat megvalósítsuk.
A tiszato.hu portál esetén, külön kiemelném a névválasztás jelentőségét. Azt hiszem, a legkönnyebben ezen keresztül érhető el a térség. A Tisza-tó valamennyi települése megtalálható a portálon és csupán egy kattintás és azonnal lehet informálódni, kapcsolatot teremteni. Úgy érzem, rendkívüli lehetőséghez jutnak az itt élők, dolgozók, az itt tevékenykedő szervezetek. Szeretném most üdvözölni ezt a kezdeményezést és sok sikert kívánni a további működéshez.

Önkormányzati oldalról nézve a régióban élők sorsát, mint polgármester nagyon sok információval rendelkezem. Az önkormányzatok számára, ha normális párbeszéd alakul ki, szintén nagy lehetőséget jelent, hogy a portálon keresztül megismerhetjük egymás elképzeléseit. Nagyon fontos, hogy valaki összefogja, rendszerezze, koordinálja ezeket a véleményeket, információkat és megjelenítse különböző pályázati kiírásokban. Rendkívül előnyös, hogy megalakult a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, aki felvállalta a Tisza-tavi Régió fejlesztés gondjait. Már a Tanács megalakulása előtt is a térség rendelkezésére állt bizonyos összeg, amire pályázhattak az önkormányzatok, szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek. Eredményes volt, hogy a kiírásnál figyelembe vették az önkormányzatok javaslatait, melyek sokszor igazodtak a mai magyar valósághoz. Az Unióba lépés lényegesen növeli a forrásoldalt. Abban bízom, hogy ezeket jól ki tudjuk használni.

Volt valaha egy Dinnyéshát nevű település, amely a hatvanas évek közepén a földdel vált egyenlővé. A településnek több száz lakosa volt. Sőt nagyobb volt, mint a mai Újlőrincfalva. A településen volt oktatás, ellátás (kantin- élelmiszerbolt kocsma együtt). A 60-as évek közepére minden megszűnt, mindenki beköltözött Tiszanánára. Dinnyéshátat ledózerolták, a földdel vált egyenlővé. Talán szerencse, talán a gondviselés eredménye, hogy Dinnyéshát újra születhetett.
A tiszanánai ember érzelmileg nagyon kötődik a tóhoz, mert nagyon sok embernek ez nem csak a megélhetést jelentette. A Tiszai táj szépsége, hangulata, az érintetlen természet értékei, növény és állatvilága jelenti az érzelmi kötődést. De volt lehetőség halászatra, horgászatra, fakitermelésre és még az ártéri rétek, legelők termése, hasznosítása segítette a családokat. A legelő szénát adott és bizony nem volt más fűtés, mint fa és széntüzelés. Ez külön életritmust adott az itt élő lakosságnak. Elkezdték novemberben vagy decemberben a fakitermelést és januárra megvolt a téli tüzelő. Amikor újra lehetőség nyílt arra, hogy visszahozzuk Dinnyéshátot, egy gondolat vezérelt bennünket. Lehetőséget kell adni azoknak az embereknek, akik közelebb akarnak kerülni a tóhoz. Kapják azok ezt, akik kötődnek a településhez. Sok volt dinnyésháti lakos is vásárolt a kiparcellázott földekből. Most 620 telek van és két-, háromszáz lakóház is épült. Így már újra egy kis falu lett. A korábbi mezőgazdasági jellegű megélhetési lehetőségek helyett új adódott, a turizmus. Hagyományai – Tiszanánán egyáltalán nem voltak a falusi turizmusnak, idegenforgalomnak. Szegény egyszerű ember azt sem tudta, hogyan is fogjon hozzá. Nekünk, az önkormányzatnak kellet kezdeményezni, megmagyarázni, hogy igenis ebben lehetőség van. Világszerte hódít a turizmus, nem maradhat ki a Tisza-tó sem. Kiváló lehetőségek adódtak akár Dinnyésháton akár a tiszanánai lakosoknak, akik falusi szálláshelyeket hozhatnak létre. Az már csak a fantáziájukon múlik, hogy ők a szolgáltatásokat mivel tudják bővíteni és a maguk javára fordítani. Nyújtanak e további, kiegészítő szolgáltatásokat. Hiszen manapság, pusztán a szállás biztosítása nem elegendő. Az idelátogató igényli az étkezési lehetőséget, a látnivalókat, a sportolási lehetőséget. A helyieknek ez a tevékenység csak kiegészítő jövedelemforrás lehet, hiszen a szezon csak a nyári hónapokra korlátozódik. Nagyon fontos, hogy mennyire lehet ezt az időszakot kitolni a tavasz és az ősz felé. Jöhetnek az egyéb nyári programok mellett a kevésbé szezonális tevékenységek, mint a kerékpározás, vízitúra, horgászás, halászat, vadászat, természetjárás. Fel lehet eleveníteni a jellegzetes falusi tevékenységeket, mint a disznótoros, a szüreti bál, vagy a különböző népszokásokat felelevenítő parasztlakodalmas. Eszembe jutott még egy rég feledésbe merült különlegesség, – szerintem senki sem csinálja már a világon, és talán meghökkentőnek tűnhet, (de soha nem lehet tudni melyik meredeknek tűnő gondolat megvalósítása hozza a legnagyobb sikert) - a ganajtaposás. Akár idegenforgalmi kuriózum is lehet. Sokszor a legszokatlanabb akár nevetségesnek tűnő dolgok vonzzák legjobban az érdeklődőket.

Ismerve a tiszanánai emberek érzelmeit, lehetőségeit, nekünk, az önkormányzatnak kell felvállalnunk a feladatok koordinálását, hiszen a turizmussal, a vendégfogadással kapcsolatban nem rendelkezünk nagy hagyományokkal és képzett ember is meglehetősen kevés van. Az önkormányzat rendelkezik a legtöbb információval. Létrehoztuk többek közt, a Dinnyéshát Falusi Turizmus Egyesületet, és a Dinnyéshát Fejlesztéséért Közalapítványt. Megalakítottuk a kulturális és idegenforgalmi bizottságot. A képviselő testülettel rövid és középtávra terveket készítettünk. A partszakaszunkkal kapcsolatban hosszútávú fejlesztési elképzelésekkel rendelkezünk. Az emberek elmondhatják véleményüket, be tudnak kapcsolódni, prioritási sorrendre javaslatokat tudnak tenni.

A képzeletbeli staféta továbbadására két elképzelésem van. Sokan szeretik ezt a tájat olyanok, aki a Dunántúlon, Budapesten vagy bárhol máshol az országban laknak. Érdekes lehet az Ő véleményük, tapasztalatuk a környezetről. Akik időközönként járnak ide, bizonyos megrögzött dolgok mellett nem mennek úgy el, mint mi. Külső szemlélő sokszor a hibákra, lehetőségre jobban rá tudja irányítani a figyelmet.

Tehát az első gondolatom az volt, hogy kérdezzünk meg egy nem a régióban élő, de a régióhoz kötődő embert. Azonban mivel most egy nagyobb tervezési időszak a (2007-2013) következik az unióban, nagyon érdekes lenne bővebb információhoz jutni, hogy mit tartalmaznak, és mit jelenthet az itt élők, és idelátogatók számára az NFT II. fejlesztési elképzelései és azok megvalósítása a Tisza-tó Régióban.
Ezért a képzeletbeli stafétát a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnökének a térség országgyűlési képviselőjének a tiszanánai Godó Lajosnak továbbítom.

Dr. Tóth József