A Tisza-tó madarai

Tudta-e, hogy

• A legrégebbi ismert madár 150 millió éve, az ún. jurakorban jelent meg a Földön.
• A repülés elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.
• A szárnyak fekete-fehér mintázata befolyásolja a repülési képességet.
• A vándoralbatrosz rendelkezik a legnagyobb fesztávolságú szárnnyal (3,6 m), mégis a vándorsólyom a leggyorsabb (utazósebessége 95 km/óra, gyors tempója 180-240 km/óra).
• Amit a madarak térdének látunk az valójában a bokaízület.
• A madárvilág gyorsúszója az óriás gőzhajóréce, 40 km/órás sebességgel.
• A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet.
• A bukó madaraknak egyaránt jól kell látniuk a víz felületén és a víz alatt is, ezért a szemlencséjük puha és izmok segítségével változtatható alakú.
• A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.
• A madárhang egyedi, a pár, a fióka és a szomszéd azonosítására szolgál.
• A hímek rendszerint sokkal feltűnőbb színezetű tollruhát viselnek, mellyel felhívják magukra a tojók figyelmét, de egyben nagyobb veszélyt vállalnak a ragadozókkal szemben.
• Egyes fajoknál a tojásrakás folyamata is időzített. A széncinege például hajnalban rakja le éppen kifejlődött tojását, majd immáron teher nélkül táplálkozni indul. Egész nap szedeget, sőt délután a tojáshéjhoz szükséges meszet is felveszi (pl. csigaházból), s másnap hajnalra kifejlődik a következő tojás.
• A természetben a legtöbb fióka elpusztul, általában a lerakott tojások 10%-ból lesz felnőtt madár.
• A madárvonulás egész populációk rendszeresen ismétlődő helyváltoztatási viselkedéseként fogalmazható meg, melynek útvonala, időpontja, időtartama többnyire állandó. Kialakulása valószínűleg a jégkorszak végén bekövetkező éghajlatváltozásra vezethető vissza.
• A vonulási világrekorder a sarki csér: minden évben megteszi az Arktisz és az Antarktisz között lévő 17 000 km-es utat. 30 évig is élhet, s így élete során több mint 1 millió km-t is megtehet ez a 100 g-os madár.