Abádi sport és horgászhajó kikötő
Hozzászólások
- Kiadó faház
Kedves Péter! A megadott GPS koordináták egy útszé... Tovább... - Kiadó faház
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. május 26-28-ig sz... Tovább... - Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanö...
test failed! Tovább... - Apartman Tavi-lak
Tisza-tó a rejtelmes vízi világ Harmónia, csend, h... Tovább... - Fenyvesi Nyaraló
Kedves Mindenki! Most töltöttünk ebben a nyaralóba... Tovább...
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Vízügyi tájékoztató
Tájékoztatom, hogy a Tisza-tó vízszintjének emelését az érkező vízhozam függvényében a mai naptól folytatjuk. A tározó töltés üteme előreláthatólag 5 cm/nap, a tervezett duzzasztási szint a Kisköre-felső vízmércén mért 700+10 cm lesz.
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
| Sügér |
Sügér (Perca fluviatilis)Egyéb nevek: barsling, bules, csapó sügér, dóber, dubér, dübér, fésűshal, kandró, körmöshal, parcs, paris, rappi hóhér, réti durbincs, sigér, singér, sudér, süger, sügre, szolgabíró.![]() Teste oldalról lapított, a testmagasság és test hosszúság aránya vízterületenként változó. Faroknyele feltűnően elvékonyodik. Szája csúcsba nyíló, felső állkapcsának vége nagyjából a szem középvonalának magasságáig ér. Két hátúszója jól elkülönül egymástól. Az első hátúszóban 12-17 kemény, a második hátúszójában 1-3 kemény és 12-16 osztott sugár található. Farokúszója bemetszett. A hasúszók közvetlenül a mellúszók alatt helyezkednek el. A hasúszók első sugara jellegzetes tüskét alkot. A farok alatti úszóban 2 tüskeszerű kemény és 7-10 osztott sugár található. Az oldalvonal ívelt, a hát vonalát követi. Az oldalvonal pikkelyeinek száma 57-77 között változik. Az oldalvonal fölött 7-10, alatta 12-8 pikkelysor található. Pikkelyek vannak a kopoltyúfedélen is. Háta sötétzöld, oldala fénylő, sárgászöld alapszínű, a has sárgásfehér. Testét 5-9 sötét feketés zöld keresztcsík díszíti. Ezek lehetnek az élőhelytõl függően élénkebb színűek vagy kevésbé észrevehetők. Az első hátúszó halvány szürkés alapszínű, hátsó részén találhatjuk a nagy kékesfekete foltot, amely alapján a sügér rokonaitól azonnal megkülönböztethető. A farokúszó zöldessárga, esetenként vörhenyes. A mellúszók áttetszőek, a hasúszók és a farok alatti úszó élénk vörös színűek. A sügér előfordulási területe Európa és Szibéria a Kolima-folyóig. Hazánkban őshonos halnak számít, kevés olyan helyet tudunk, ahol nem találkozhatunk vele. Elsősorban a lassúbb folyóvizeket és az állóvizeket kedveli. Megtalálható a hegyvidéki vizekben is, egészen 1000 m-es tengerszint feletti magasságig. Alkalmazkodik a víz magasabb sótartalmához, így félsós vizű tengeröblökben is megél. A víz tisztaságára nagyon érzékeny. Iszapos és kavicsos aljzaton egyaránt találkozhatunk vele, ha ott a növényzet megfelelő búvóhelyet biztosít számára. A fiatalok kisebb csapatokat alkotnak, a nagyobb példányok magányosak. Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el, de a tejesek gyakran már 2 éves korban. Ívóhelyül csendes, védett partszakaszt választ, ahol a víz hőmérséklete 8-12 Celsius fok. Abszolút termékenysége a testnagyságtól függően néhány ezertől 200 ezer ikráig változik. Az ívóhelyre vonuló ikrásokat több tejes követi, hogy a kora reggeli órákban kezdődő íváskor a növényzetre, kövekre ragasztott kocsonyás anyagú szalagban lerakott ikrákat megtermékenyíthessék. Az ikrákból 2-3 hét múlva kelnek ki az apró ivadékok. Ez annyiban jelent veszélyt a sügér jövőjére nézve, hogy ezalatt a hosszú kikelési idő alatt, a vízszintingadozás következtében rengeteg ikra pusztulhat el. Az ikrát elhagyó lárvák kb. 5 mm hosszúak. A kifejlett sügér-tápláléka igen vegyes összetételû. Lényegében minden hozzáférhetõ állati szervezetet elfogyaszt, a planktontól egészen a halivadékig. A parti zónában táplálékában a növények élőbevonatát alkotó szervezetek, nyílt vízben pedig az apró halak dominálnak. Ikra- és halivadék-fogyasztásával helyenként nagy kárt tud okozni. Növekedése vízterületenként erősen változó. Megfigyelték, hogy egy-egy vízterületen belül is kialakul egy lassú és egy gyorsabb növekedésû sügérpopuláció. Az előbbi a parti zóna sűrű növényzete között, az utóbbi a nyílt vízben él. Ennek oka a táplálékban keresendő, hiszen amíg a parti zóna növényzete között portyázó sügérek elsődleges táplálékát a növények élőbevonatát alkotó szervezetek adják, addig a nyílt vízen kóborló sügérek táplálékának jelentős része apró halakból áll. A növekedése egyébként nem mondható gyorsnak, 7 év alatt 16-27 centi körülire nőhet meg, ellenben hosszú életet élhet, akár 20 évig is portyázhat a vizekben. Hazánkban a fél kilós példányok már szépnek számítanak, míg külföldön akár 4 kg-osra is megnőhet, ami egy 51 centis sügérnél már impozáns. A hazai rekordot egy 1,87 kg-os példány tartja. ![]() ![]() |















