Abádi sport és horgászhajó kikötő
Hozzászólások
- Kiadó faház
Kedves Péter! A megadott GPS koordináták egy útszé... Tovább... - Kiadó faház
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. május 26-28-ig sz... Tovább... - Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanö...
test failed! Tovább... - Apartman Tavi-lak
Tisza-tó a rejtelmes vízi világ Harmónia, csend, h... Tovább... - Fenyvesi Nyaraló
Kedves Mindenki! Most töltöttünk ebben a nyaralóba... Tovább...
Eseménynaptár
Áttöltés Outlookba:
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Vízügyi tájékoztató
Tájékoztatom, hogy a Tisza-tó vízszintjének emelését az érkező vízhozam függvényében a mai naptól folytatjuk. A tározó töltés üteme előreláthatólag 5 cm/nap, a tervezett duzzasztási szint a Kisköre-felső vízmércén mért 700+10 cm lesz.
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
| Küszvágó csér |
A küszvágó csér (Sterna hirundo) Csőre rövid, vékony és kissé hajlott. Lábai igen alacsonyak és rövidujjúak. Farka mélyen kivágott. Fejteteje és tarkója fekete; dolmánya és vállai kékes hamuszürkék; fejoldala, nyaka, farcsíkja és összes alsórészei fehérek. Szeme sötétbarna, csőre és lába korálpiros. Hossza 40, kiterjesztett szárnymérete 82, szárnya 27, a legkülső farktollak hossza 14 cm. Elterjedési köre Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagyrészére terjed ki, vonulási útja dél-Afrikáig nyúlik. A küszvágó csér sokkal inkább tartózkodik a folyók és édesvízi tavak mellett, mint a többi faj. Nálunk áprilisban jelenik meg, és már júliusban vagy augusztus elején ismét vándorútra kél. Egyrészük már Dél-Európában megfelelő téli szállásra akad, de a hideg évszak alatt Észak-Afrikában is mindenütt közönséges. Rokonai közül röpte gyorsaságával és sokoldalúságával tűnik ki, bár ebben a tulajdonságában egyes rokonai, mint például a kenti csér is, felülmúlják. Rendes hangja az ismert „krié”. Szellemi képességeiben semmi tekintetben sem áll rokonai mögött. Táplálékát apró halak, békák, békalárvák, férgek, pajorok és mindenféle rovarok szolgáltatják. A vízben élő állatokat csapvabukás útján szerzi meg, a földön vagy füvön lévőket röptében kapja el. Belvizeinknél a küszvágó csér ritkán alkot nagyobb fészektelepeket, a tengerpartokon azonban gyakran sok százan költenek együtt. Költésüket a varjak és hollók, illetve a tengeren saját nagyobb rokonaik veszélyeztetik, habár az öregek hősiesen helyt is állanak értük. Az értelmes ember nem üldözi őket. Állatkertekben vagy állatkedvelőknél itt-ott akadnak ugyan fogságban tartott küszvágó csérek, de nem igen maradnak meg sokáig, minthogy életszükségletüket nehéz kielégíteni. A küszvágó csér – halászka, halász csér, csélla, csille, csilling, csérja, czerkó – Magyarországon gyakori fészkelő és átvonuló madár. Fészkelés céljából az Alföld és Dunántúl halas vizei mentén szokott megtelepedni, főleg az állóvizeken, azonban a folyók zátonyain is. A magasabb fekvésű területeken csak átvonulóban jelentkezik. Áprilisban érkezik, augusztusban kóborol és szeptemberben távozik, ritkán későbben is akad. Gazdaságilag érzékeny károkat okozhat s ezért a madárvédelmi törvény nem védelmezi, az új vadászati törvény azonban a fészkelési idő alatt, április 16-tól június 30-ig, nagyon helyesen tiltja lövését. A mesterséges halastavakon azonban ilyenkor is nagy károkat tud okozni s ezért nem egyszer beállhat a jogos önvédelem esete; egyebütt azonban, ahol lényegesebb károkat nem okozhat, mint pl. Ürbő-pusztán, ahol nincsenek nyílt vizek s ezért főleg rovarokkal táplálkozik, a költési idő alatt is feltétlenül megvédendő, mert az alkalmas fészkelőterületek állandó fogyása következtében idestova a küszvágó csér is a pusztuló fajok listájára kerülhet.      |