Abádi sport és horgászhajó kikötő
Hozzászólások
- Kiadó faház
Kedves Péter! A megadott GPS koordináták egy útszé... Tovább... - Kiadó faház
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. május 26-28-ig sz... Tovább... - Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanö...
test failed! Tovább... - Apartman Tavi-lak
Tisza-tó a rejtelmes vízi világ Harmónia, csend, h... Tovább... - Fenyvesi Nyaraló
Kedves Mindenki! Most töltöttünk ebben a nyaralóba... Tovább...
Eseménynaptár
Áttöltés Outlookba:
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Vízügyi tájékoztató
Tájékoztatom, hogy a Tisza-tó vízszintjének emelését az érkező vízhozam függvényében a mai naptól folytatjuk. A tározó töltés üteme előreláthatólag 5 cm/nap, a tervezett duzzasztási szint a Kisköre-felső vízmércén mért 700+10 cm lesz.
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Böngészés
Szálláshelyek
Látnivalók
Vendéglátóhelyek
Információ
Szórakozás
Hajózás
Aktív pihenés
Fürdők
Fitness, Wellness
Kiskereskedelem
Intézmények
Közbiztonság
Egészségügy
Autó
LEGEK
Kiemelt ajánlatok
| Csörsz árka |
| 2010. április 18. vasárnap |
Csörsz árkaA Csörsz árka, Ördög árka, vagy más néven Avarárok egy hatalmas ókori védrendszer maradványa a Duna-Tisza között, az Alföld északi részén, a Tiszától keletre. Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germán törzsek északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el a magyar vezér Kund fiát, Csörszöt.) Az árok délebbi vonulata Gödöllő, Jászfényszaru Pát és Tarnaszentmiklós között húzódik a Tiszáig. A védmű valószínűleg Nagy Constantinus római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket. Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában. Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1500 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket, ahol hamar betemetődhetett volna. Ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor a a maitól valószínűleg eltérőek voltak a terepviszonyak Mondák, néveredetA főleg a Jászságban elterjedt magyar népmonda a longobárdokhoz és egy Rád nevű királyhoz köti építését, nevét pedig Csörsz avar király nevéhez, akit a monda szerint a csatornának épülő árok mellett sújtott halálra a villám. (Hasonló mondák kapcsolódtak Erdélyben a Rapsonné útja, Tündérek útja, Ördögök árka stb. néven ismert maradványokhoz.) A honfoglalás előtti erődítmények, határárkok nyomát a magyar nyelvterületen sok helyen ördögároknak, ördögborozdának nevezik, a szlávok pedig szintén ismerik a csertovszky-jarek (ördögárok) elnevezést. Ezért valószínű, hogy a Csörsz név az "ördög" jelentésű szláv csert szó tulajdonnevesítése. Csörsz árka (népmonda nyomán)Réges-régen, még a magyarok honfoglalása előtt, amikor Pannónia földjén a longobárdok éltek, a nép felett Rád király uralkodott. Ez a király valóságos óriás volt, rettegett tőle mindenki. De Frigyes király erős sereggel mégis megtámadta, s ekkor Rád is fegyverbe szólította a népet. Üzent szövetségesének, Csörsz avar királynak is, hogy nagy bajában segítse meg. El is jött Csörsz király minden hadával, és együtt úgy megverték Frigyes király seregét, hogy hírmondó sem maradt belőle. Amikor a csatának vége lett, Rád király nagy lakomát rendezett királyi palotájában. Patakokban folyt a bor, s akkora volt a jókedv, hogy még a sánta is táncra kerekedett. Egyedül Csörsz király nem táncolt, egyre csak a szép Délibábot, Rád király csodaszép lányát nézte. Hiszen nézhette is, mert olyan szépet még nem látott. Addig-addig nézte a szép lányt, míg egyszer azt mondta a királynak: - Országodat, népedet a pusztulástól megmentettem, mármost add nekem a lányodat, feleségül kérem. - Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vízen viszed haza. Megértette a szót az avar király, hogyne értette volna! Mindjárt hozzáfogott egész népével: folyómedret ástak, hogy vízen vigyék haza az új asszonyt. Folyt a munka éjjel-nappal, mélyítették a medret, ásták az árkot. Amint javában dolgoztak, egyszer csak nagy vihar kerekedett. Csapkodott az istennyila, s hát egyszerre az ég tüzes villáma leütötte lováról Csörsz királyt. Az avarok királya abban a helyben meghalt. A munkát mindjárt abbahagyták, de emlékét őrzi Ároktő község a Tisza füzes partján, őrzi Árokszállás, amely az árok végénél épült, ahol a nép megszállt. Az árok ma is az avar király nevét viseli, Csörsz árkának hívják. (Lengyel Dénes feldolgozása) |