Horgászat a Tisza-tavon

A Tiszai Vízirendészeti Kapitányság tájékoztató jellegű anyagai

Csónak kötelező felszerelése

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként kiadott

Hajózási Szabályzat alapján

1.      Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1db,

c) horgony- 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db,

g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó

a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

h) ha a csónakban tűz- és robbanásveszélye anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltókészülék – 1db.

2.      Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni :

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm,

e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen , tartósan rögzített tábla,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1db.

3.      A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

4.      Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:

a)      mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b)      mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel – 1db,

c)      legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya – 1db.

Csónak - olyan vízijármű, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m²-t (vitorlás csónak) nem éri el. Csónaknak minősül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerővel hajtott vízijármű is, amelynek testhosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el, és tömege a 2 tonnát nem haladja meg;

(Nem minősül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz.)

Motoros vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő, legfeljebb 4 m hosszú, beépített belső égésű motorral működtetett és ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek által vezérelt vízsugárhajtóművel hajtott vízi jármű; pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).

Jégen tartózkodás szabályai

A szabadvizek befagyott területe gyermekre és felnőttre egyaránt vonzerőt gyakorol, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. A jégbeszakadásoknak gyakran halálos kimenetelű végkifejlete van, az emberek felelőtlen viselkedésének és a jég tulajdonságának nem megfelelő ismerete miatt. A hirtelen hőmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagymértékben megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ezáltal az veszélyessé, kiismerhetetlenné válhat.

A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog.

A fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:

-          kb. 8 cm vastagságú jég         ®        egy felnőtt

-          kb. 12 cm vastagságú jég       ®        egy csoport illetve sportolásra alkalmas

- kb. 18 cm vastagságú jég       ®        szánkók, fakutyák

Tilos a szabadvizek jegén tartózkodni:

- éjszaka, korlátozott látási viszonyok között,

- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,

- kikötők és veszteglőhelyek területén,

- folyókon,

- rianás esetén a Balatonon.

Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 1 m magasságban, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal kell ellátni.

Ha gyanús ropogást, recsegést hall, azonnal feküdjön minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbálja meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni. Beszakadás esetén a felesleges mozdulatokat – félve a kihűléstől – kerülje, ezáltal megőrizve a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Igyekezzen a lábával az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni és a part felé előrelökni magát, illetve segítséget kérni. Ha partot ér, azonnal menjen meleg helyre, szárítkozzon meg, testét törölje szárazra, igyon forró, meleg italt. Kávé, alkohol fogyasztása tilos!

Ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert csak tetézheti a bajt. Életét kockáztatja, illetve további beszakadások keletkezhetnek. Hívjon segítséget és a mentést végzőt kötelekkel, társakkal biztosítsa! Ha más eszköz nincs, egy hosszú, de erős ágat, ruhadarabot nyújtson a jégbeszakadtnak: ha többen vannak, egymás lábát fogva – mint egy hason fekvő lánc- segíthetnek.

A mentést követően, szükség esetén hívjon mentőt!

46/2001. (XII.27.) BM rendelet – a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól – 5. és 6. szakasza határozza meg a szabad vizek jegén való tartózkodás részletes szabályait.

218/1999. (XII.28.) Kormány Rendelet – az egyes szabálysértésekről – 18. szakasza (a Jégen tartózkodás szabályainak megszegése) alapján az elkövetett szabálysértés 20.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető, valamint 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság alkalmazható.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 32. szakasz alapján az eljárás a (községi, városi, fővárosi kerületi) jegyző hatáskörébe tartozik.