Abádi sport és horgászhajó kikötő
Hozzászólások
- Kiadó faház
Kedves Péter! A megadott GPS koordináták egy útszé... Tovább... - Kiadó faház
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. május 26-28-ig sz... Tovább... - Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanö...
test failed! Tovább... - Apartman Tavi-lak
Tisza-tó a rejtelmes vízi világ Harmónia, csend, h... Tovább... - Fenyvesi Nyaraló
Kedves Mindenki! Most töltöttünk ebben a nyaralóba... Tovább...
Eseménynaptár
Áttöltés Outlookba:
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Vízügyi tájékoztató
Tájékoztatom, hogy a Tisza-tó vízszintjének emelését az érkező vízhozam függvényében a mai naptól folytatjuk. A tározó töltés üteme előreláthatólag 5 cm/nap, a tervezett duzzasztási szint a Kisköre-felső vízmércén mért 700+10 cm lesz.
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Böngészés
Szálláshelyek
Látnivalók
Vendéglátóhelyek
Információ
Szórakozás
Hajózás
Aktív pihenés
Fürdők
Fitness, Wellness
Kiskereskedelem
Intézmények
Közbiztonság
Egészségügy
Autó
LEGEK
Kiemelt ajánlatok
| Balin |
Balin (Aspius aspius)Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Élőhely, elterjedésElterjedési területe a Rajnától az Urál hegységig tart. A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) megtalálható, ennek ellenére a halászzsákmánynak csak kis részét adja, mivel a nyílt vízben szétoszló állomány sűrűsége igen alacsony. Horgászata viszont jelentős, kiváló sporthal ráadásul a nagyobb példányok is gyakoriak. Húsa szálkás, de nagyon ízletes. Elsősorban a nagyobb folyóvizek lakója, ahol a márnazónától egészen a torkolatig megtalálható. Kiváló alkalmazkodóképességét mutatja, hogy megél a nagyobb tavakban, a holtágakban, sőt még a félsós tengeröblökben is. A kis folyóknak inkább csak az alsó, sügérzónájában található meg. Tavakban elsősorban a nyíltvizen tartózkodik. Jellegzetes nyíltvízi hal, rendszerint a vízoszlop felső rétegeiben tartózkodik, ahonnan legfeljebb a kedvezőtlen időjárásváltozások hatására húzódik mélyebbre. Rablásai harsogva árulkodnak nemcsak helyzetéről, hanem kapókedvéről is. Kalandozásai közben erőteljes, periszkópszerű hátúszójával jellegzetes V-alakú barázdákat szánt a vízen, akár a cápa. Rablása más ragadozóval össze nem téveszthető. Helyét a kishalak rajzásától, vonulásától függően változtatja. Ha éppen nem éhes, békésen elvegyül a kishalrajok között. Egyebekben igen óvatos, félénk, ugyanakkor rafinált, tanulékony hal. Ezért van az, hogy agyonhorgászott vizeken szinte lehetetlenség horogra keríteni. Általános jellemzésTeste megnyúlt, karcsú, oldalról kevéssé lapított, a süllőéhez hasonló. Szája nagy, csontos peremű, fölfelé nyíló, úgynevezett végállású, belülről csupasz, ragadozó fogazattal nem rendelkezik, csak a fajra jellemző erőteljes garatfogakkal. Tágas, felfelé rézsútosan álló szája a szemek alá nyúlik. Alsó állkapcsa valamivel hosszabb, mint a felső. Szemei a testméretéhez képest kicsinyek, mégis a jól látó és a különféle színösszetételeket kifejezetten jól érzékelő halak közé tartozik. A mechanikai ingereket kiválóan felfogó érzékszervei mellett, a szemnek is fontos szerepe van a zsákmányszerzésben. Jellegzetes nappali ragadozó. Háta oldalról nézve kissé domború ívű. Hasúszója mögött pikkelyekkel fedett él van. Mellúszói elhegyesedők, hátúszója meredeken lemetszett és közel két egyenlő félből áll. Háta kékesfekete, oldalának felső fele ólomszürke, alább ezüstfehér, hasa fehér. Hát - és farokúszója szürke, az alsó úszók vörhenyes árnyalatúak. Hátúszójában 8, farkalatti úszójában 12-14 elágazó sugár számolható. Utóbbi úszó szegélye erősen homorú, mivel elülső részén az úszósugarak jóval hosszabbak, mint az utánuk következők. Teste kissé síkos, bőrét apró pikkelyek fedik. Úszói erőteljesek, nagyok, főleg a farokúszó amely e vízben a gyors haladást teszi lehetővé. A hátúszója nagy, első sugara kemény, ha a balin a felszín közelében úszik gyakran kilátszik a hátúszó hegye a vízből, mintegy barázdát húzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszín közelében vadászik. A balin kiváló úszó és a mozgásban szinte fáradhatatlan. Egyike a legkecsesebb és legszebb formájú halainknak. Gyorsan növekvő, jelentős testtömeget elérő halfaj. A „méretes" nagyságot (40 cm) a 4-5-ik évében éri el. Vizeinkben meghaladhatja az 1 méteres hosszúságot is, tömege pedig a 10 kilogrammot. Az eddig ismert legnagyobb hazai példányt 15 kg-os. Oroszországban azonban, elbeszélések szerint, hidegebb vizű folyóban fogtak már 20 kg feletti példányokat is. Hossza általában 35-40 cm, súlya pedig 800 gramm. A balin szaporodásaMárcius-április hónapban ívik, az ívást heves balintánc elõzi meg. Ilyenkor csapatosan jár. A nagyobb folyókba, élő holtágakba, kiöntésekbe vándorolnak ívás végett, ahonnan a nyár közeledtével és a vízszint csökkenésével a folyókba térnek vissza. Ikráit a kemény, rendszerint sóderes aljzatra rakja, de megfelel számára a parti fák sűrű gyökérzete is. Három-négy éves korában válik ivaréretté. A hímek fején és testén fehér nászkiütések jelennek meg. Az ikraszemek kb. 1,5 mm átmérőjűek, számuk 80 000-100 000. Az ikrából kikelt ivadék az első napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, később áttér a kisebb rákokra. Ezután főleg vízre pottyanó rovarok és kisebb halivadékok szerepelnek étlapján, csak később tér át a ragadozó életmódra (miután meghaladja a 15 cm-es nagyságot). A kifejlett példányok ragadozó mívoltuk ellenére szívesen fogyasztják a vízi rovarokat is, főleg tiszavirágzáskor figyelhetünk meg nagy balincsapatokat, amint a víz felett repülő kérészt kapkodják. TáplálkozásMagányosan vagy néhány fős csapatokban keresi táplálékát. Nyíltvízi ragadozó lévén legfontosabb zsákmánya az ugyanott csapatosan élő küsz. Mohón kap a vízbe hulló bogarak, lepkék után, de elkapja a vizet verdeső kisebb fecskét is. Kedvenc csemegéje a békaporonty, ám legfőbb táplálékát mégis inkább az apró felszíni halak főként a küsz és a halivadékok képezik. Kitűnő úszó, rövid távon egyike a leggyorsabbaknak. Kiszemelt áldozatát kitartóan üldözi, de zsákmányát fogatlan szájával csak üggyel-bajjal képes elkapni, és így sokszor el is véti. Sikertelenségébe nem nyugszik bele, újból és újból támad. Elejtett áldozatát egyetlen erőteljes cuppantással szívja-hörpöli be nagyra tátható száján. Sajátosan rafinált szokása még a balinnak, hogy gyakran csoportosan, „vízi farkascsordaként", a küszrajokat szabályosan bekerítve vadászik, a nagyobb hatékonyság érdekében. Ha nagyon keveset is, de késő ősszel, sőt télen is táplálkozik. Télen a vermelő halak között tanyázik, és közülük szedi áldozatait. Ebből következik, hogy aki ismeri a vermelő helyeket, a legzordabb télben, akár a zajló jég alól is zsákmányolhat balinokat. A többi rablóhalunktól eltérően nem lesből, hanem nyíltan támad áldozatára. A balin fogása korlátozás alá esik. Tilalmi ideje: március 1-től április 30-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 30 cm, a horgászkezelésben levő zárt vizeken 40 cm. Ez utóbbi vizekből naponta 3 db-nál többet kifogni tilos. Horogra leggyakrabban az 1-2 kg-os példányok kapnak, de 5-6 kg-osak is előfordulnak.    |