|
2012. május 19. szombat |
|
A Tisza-tó vízi világa, ahogy még soha senki nem láthatta!
Az Ökocentrum abból a hitből jött létre, hogy a jövő egyetlen, hosszú távon járható, fenntartható útja, ha az ember es az őt körülvevő élővilág között harmonikus együttműködés, együttélés alakul ki és működik. Az Ökocentrum ennek a hitnek a szimbóluma.
A Tisza-tó vízi világa, ahogy még soha senki nem láthatta! Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere a Tisza csodálatos élővilágát tárja elénk. Falai közt olyan élményben lehet részünk, mintha a víz mélyén sétálnánk. Az 1 millió liter össztérfogatú akváriumrendszer egy önálló ökoszisztémát rejt, amelybe a víz alatti alagút falán át pillanthatunk be, miközben a fejünk felett átúszó halak látványában gyönyörködünk.
Ez az édesvízi akvárium nem pusztán azért különleges, mert Európában a legnagyobb!
Különleges az alagút is, amelynek falán át torzításmentesen élvezhetjük a cikázó halak látványát, és ahogy a viza, ez az egykoron hazánkban élt halóriás ma sem kicsi 1,5-2 méteres példányai úszkálnak.
Nappali sötétségben vadászik a foltos szalamandra
Az Ökocentrum kiállításai nem pusztán ismeretet közvetítenek, hanem élményt nyújtanak. A hazai kétéltűeket bemutató kiállítás egy éjszakai erdőbe visz minket felfedező útra. Mivel a kétéltűek nappal rejtőzködő életet élnek, ezért a kiállítás egy fordított világítási programmal éri el, hogy láthassuk, amint vadászni indulnak az unkák, ásóbékák, gőték és szalamandrák.
Tisza-tó felülnézetben
A Tisza-tó hazánk legváltozatosabb tava. Gazdag élővilága, sokszínű medencéi és szigetei, a tavat körbevevő, különböző adottságú települések teszik különlegessé. Az Ökocentrum épületében egy látványos, 80 m² nagyságú térkép „madártávlatból” mutatja be a tavat.
De ha ezzel nem érjük be, felmehetünk a 30 méter magas kilátótoronyba, ahonnan pazar kilátás nyílik csaknem a teljes Tisza-tóra.
Az élmény harmadik dimenziója
A háromdimenziós vetítőterem rendhagyó technikai megoldásainak köszönhetően részeseivé válunk a vásznon történő eseményeknek, átélhetjük, milyen egy vihar a Tiszán, vagy közelről figyelhetjük a halrajok látványos vonulását.
Kicsiknek, nagyoknak, családnak, csoportnak
Sokféle szolgáltatás teszi még teljesebbé az Ökocentrumot. Az épületben helyet kapott egy különleges adottságú, színvonalas rendezvényterem. Fogadások, bálok, konferenciák, vagy iskolai foglalkozások, kihelyezett biológiaórák és akár versenyek tarthatók itt.
Érdemes egész napra jönni!
Nem csak a főépület kínál programlehetőségeket! A Szabadidőparkban számtalan érdekes látni és kipróbálni való várja az érdeklődőket. Az épülethez szervesen kapcsolódó tórendszer első és egyben legérdekesebb bemutatója a jégmadár számára kialakított élőhely. A természethű környezetben megcsodálhatjuk, amint a halászkirálynak nevezett ragyogó kék-narancs tollazatú nagy csőrű kis madár vízbe bukva megragadja zsákmányát. Az üvegfolyosón keresztül mozgását a víztükör alatt is figyelemmel kísérhetjük.
A tórendszer következő állomása a vidra külső kifutója és medencéje, ahova az épületből egy speciálisan kialakított „vidrafolyosón” áthaladva jutnak ki a szabad ég alá ezek az örökmozgó állatok. A nap jelentős részében itt figyelhetjük meg őket, akár a víztükör alatt is, amint a medencéjükben élő betelepített halakra vadásznak.
A park egyik tavában nagy testű halak élnek, amelyeket a helyszínen vásárolt haltáppal a látogatók is etethetnek. A tógazdaságokban nevelkedett, szelíd halak a táplálékért feljönnek a vízfelszínre.
A tutajos tó és a rönkfa játszótér aktív szórakozást kínál a gyerekeknek. De érdemes megnézni a kormoránetetést, vagy a mocsári teknősöket, esetleg a szitakötőházat is!
A kihagyhatatlan Vízi sétány
Az Ökocentrum mellett kiépített Tisza-tavi Vízi sétányon a víz fölött 1500 méter hosszan vezet az út a különböző madárvártákhoz és kilátóhelyekhez, hogy megfigyelhessük a Tisza-tónál élő madarakat anélkül, hogy megzavarnák őket. A vízi sétányhoz egy 20 személyes kishajóval lehet eljutni, mindössze néhány perc alatt.
Előre beprogramozott GPS-es csónaktúrákra indulva a tó rejtettebb területeit is bebarangolhatjuk akár vezetővel, akár önállóan.
|
|
2012. május 17. csütörtök |
|
 2012. május 14-én tartotta az ötödik hivatalos Tisza-tó Napját a harmincnégy évvel ezelőtt emberi kéz alkotta Kiskörei Víztározó.
A szervezők a Tisza-tó Napja legfontosabb céljának azt fogalmazták meg, hogy a ma itt élő óvodások számára élhető térséget, biztos otthont, munkahelyet és perspektívát jelentsen a Tisza-tó. A cél elérése érdekében szeretnék ösztönözni a Tisza-tó területén prosperáló szakterületek intézményeit az összefogásra, konstruktív együttgondolkodásra.
Ennek nyújtott keretet a zártkörű Tisza-tó Napja Kerekasztal beszélgetés, melyet 2012. május 14-én 10 órától 12.30 óráig tartottak a Tisza-tó új látogatóközpontjában és témaparkjában, a Tisza-tavi Ökocentrumban, melynek témája az következő tervezési időszakra vonatkozó elképzelések 2020-ig.
A szervezők a tó kezelésében érintett szervezetek:
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
- Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
- Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság
- Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság
- Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.
A Kerekasztal megbeszélésen, melynek fővédnöke dr. Tóth József térségi országgyűlési képviselő, közel 90 fő vett részt. A kerekasztal beszélgetésen részt vett dr. Földi Enikő kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból,
Barabás Ákos, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Garancsi István miniszterelnöki megbízott, aki a kerékpározás jövőjéről tartott előadást. Az elhangzott előadások kivonata a mellékletben található, az előadások letölthetőek a www.tiszato.itthon.hu oldalról.
További események a Tisza-tó Napja kapcsán
Tisza-tavi KI-MIT-TUD
Nyolc hónapon, 6 fordulón keresztül zajlott több mint 50 csapat között a Tisza-tavi
Ki-mit-tud? vetélkedő sorozat, melynek döntőjére május 11-én 10 órakor került sor a Tisza-tavi Ökocentrumban, Poroszlón.
A döntőbe jutott csapatok, az elért helyezés sorrendjében:
- Tisza-tavi süllők, Kunhegyesi Általános Iskola
- Fészekrakók, Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda, Magyarhomorog
- Békatutaj, Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Tarnaszentmiklósi Tagiskola, Kisköre
- Tisza-tavi Tündérrózsák, Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda, Tiszafüred
- Kormorán, Magyar Ilona Általános Iskola, Kecskemét
- Tündérfátyolkák, Irinyi József Általános Iskola, Hosszúpályi
A Tisza-tó élővilágára vonatkozó kérdések mellett egyéb, a tóval kapcsolatos turisztikai, vízügyi, vízirendészeti és történelmi kérdésekkel is találkozhattak a csapatok. A hónapokon át tartó ismereti vetélkedő kitartó versenyzői Tisza-tavi horgászjeggyel, a döntőbe jutott csapatok pedig értékes nyereményekkel, Tisza-tavi és hortobágyi kirándulásokkal, és a Tisza-tó alapos ismeretével lettek gazdagabbak. A szervezők úgy gondolják, hogy nagyon kiélezett és erős volt a verseny, így a döntőről senki sem ment üres kézzel haza, kirándulások, könyvek, plakátok találtak gazdára a döntősök között. A felkészítő tanároknak, szülőknek ezúton is köszönjük a támogatást, és minden résztvevőnek gratulálunk, jövőre ismét megmérettethetik magukat a csapatok.
További információk: Pusztai Dorottya, Tel.: 30/631-38-51
Tisza-tó Napja Horgászverseny
A Tisza-tavi Sporthorgász K.N. kft. és a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetsége páros, csónakos horgászversenyt rendezett 2012. május 12-én, szombaton, a Tisza-tó Napja rendezvénysorozat részeként. A poroszlói Nagy-kubikon kialakított versenypályán került sor a négyórás halfogó versenyre, melyre huszonegy versenyzőpáros nevezett be.
A versenyzők szép zsákmánnyal zárták a megmérettetést, összesen több mint másfél mázsa halat fogtak a délelőtt folyamán. A mérlegelés során nagyrészt keszeg és kárász került a haltartókba.
A legtöbb halat, mintegy 25300 grammnyit a Török László, ifjabb Török László balmazújvárosi versenyző páros fogta.
Második helyen, 21540 grammos eredménnyel a Farkas István, Messer Tibor nagyváradi páros végzett. A harmadik helyet a Szabó Kálmán, Szabó Géza tiszafüredi, miskolci vegyes páros szerezte meg 19600 grammal.
A legnagyobb hal fogójának járó díjat, a poroszlói horgászegyesület nevéhez méltó ezüst ponty szobrot Kiss László egri sporthorgász vehette át. Zsákmánya egy gyönyörű 1800 grammos dévérkeszeg volt.
Különdíjat kapott Gál Diána poroszlói gyermekhorgász, aki édesapja oldalán becsülettel végighorgászta a Tisza-tó Napja versenyt.
További információ: Szabó István, Tel.: 70/773-7746
Vízszintavató Váltófutás
A rendezvény része évről évre a „Vízszintavató váltófutás” 725 fő részvételével, a Kisköre felső vízmércén mért 725 cm-es nyári vízszint jegyében. A résztvevők, a tavat körülvevő települések lakosságának bevonásával, stafétaszerűen – az adott település közigazgatási határai között – futották körbe a Tisza-tavat (mintegy 70 km-t) ismert felvezető futók kíséretében. A „Vízszintavató váltófutás” – melynek célja felhívni a figyelmet az Európában is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező Tisza-tóra, és a Tisza-tavi összefogásra – 2014. május 14-én 9:00 órakor startolt a Tisza-tavi Ökocentrumból. A Poroszló, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszabura, a Kiskörei Duzzasztómű üzemi hídja, Kisköre, Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló útvonal megtétele után, a futók délután 15:30 órakor értek célba szintén a Tisza-tavi Ökocentrumba. A szervezők a váltófutásra egy hátizsákot is útba indítottak, melyben jelképes tárgyakkal próbálták kifejezni idei üzenetüket a szakmájuknak, a Tisza-tó mellett élőknek és a Tisza-tavat használóknak.
További információk: Fejes Lőrinc szakaszmérnök: 30/27-977-04
Megkezdődött a nyári turisztikai szezon a Tisza-tónál
Ennek hivatalos bejelentése történt meg a május 14-én 16 órakor, Poroszlón tartott Tisza-tavi Vízszintavató Ünnepségen. Az Ünnepség keretében beérkeztek a váltófutás résztvevői, akikhez csatlakozott Hídvégi Üstös Pál, a Tisza Nagykövete, aki velocipéddal kerekezte „körbe” a Tisza folyó magyarországi szakaszát, hogy népszerűsítse a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében szervezett, a Tisza mente értékeit feltáró Kalandtúra rendezvénysorozatot.
A turizmus számára a nyári vízszint azt jelenti, hogy a Tisza-tónál megnyitottak a szabad vízi strandok (Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló), az Abádszalóki-öböl vízmélysége alkalmas a vitorlázásra és jet-skizésre, elérhetőek a szigeteken az ökoturisztikai programok és a horgászok számára is bejárhatóvá válnak a belső öblözetek, holtágak.
Az idei esztendő fordulópont a Tisza-tavi turizmusban, hiszen megnyílt a régió legnagyobb turisztikai attrakciója a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb édesvízű akváriumával, továbbá elindul a Tisza-tavi Menetrendszerinti Hajózás. A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatósága „Garantált élmények garantált áron” szlogennel indította útnak kampányát, melynek lényege, hogy az a vendég, aki az akcióhoz csatlakozó kereskedelmi szálláshelyeken legalább 2 vendégéjszakát eltölt, annak jelentős kedvezményeket biztosítanak a régió kiemelt ökoturisztikai programjaira. Idén a Csík zenekar, a Tisza-tó turisztikai nagykövetével is számtalan alkalommal találkozhatnak a Tisza-tónál, vagy bloggolhatnak a Csík zenekar facebook oldalán a programokról, élményeikről.
Mindettől a szakemberek a Tisza-tavi turisztikai régió látogatóforgalmának növekedését várják 2012-ben.
A nyári vízszintet az október 23-i hétvégét követően kezdik majd leereszteni. Mindaddig kiemelten számítanak a gyermekes családokra, osztályokra, kerékpárosokra és horgászokra, fotósokra és madarászokra a Tisza-tónál.
További információ: Molnár Anita igazgató, Tel.: 30/250-40-15
|
|
2012. április 29. vasárnap |
 Alföldi síkság és a megzabolázott Tisza találkozásánál találunk rá a Tisza-tóra, burjánzó ártéri erdeivel. Ezt a nádasokkal kerített térséget szigetek, holtágak, öblök tagolják – különleges tárházává téve a Tisza-tavat a vízi kirándulásoknak, gyalogos, kerékpáros túrázásoknak. Egy hosszúhétvége programjának, de hosszabb nyaralás színhelyének is remek választás a Tisza-tó vízi-vízparti természetében eltöltött aktív kikapcsolódás. Miért válasszuk a Tisza-tavat?Ökokalandok
A Tisza-tó 2004-ben nyerte el Európában elsőként a Village+ nemzetközi ökoturisztikai védjegyet, s ennek megkoronázásaképpen idén májusban egy lélegzetelállító épületkomplexum készült el Poroszlón, a tisza-tavi vidék legjelentősebb ősi településén. A Tisza-tavi Ökocentrumban 1 millió literes édesvízi akvárium, 3D vetítőterem, Vízi Sétány, Tiszavirág Ártéri Sétaútra, állandó kiállítások, valamint a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit bemutató egészen különleges tárlat májustól próbaüzem jelleggel már látogatható. A madarak és állatok már folyamatosan lakják be az új életterüket.
Vízi felfedezés
Akár a Tisza-tavi Ökocentrumból is indulhatunk kenus vagy csónakos túrákra GPS-szel, sőt felkészült túravezetővel is a páratlan vadvízi világ felfedezésére. Kevésbé kalandvágyók pedig menetrendszerinti hajójárattal fedezhetik fel a vízimadarak, halrajok számtalan faját, ahol a horgászok is hódolhatnak kedvenc sportjuknak.
Legények a gáton - kerékpárral
A kerékpáros túrák egyik legkedveltebb színtere szintén a Tisza-tó. A Tisza-tavat megkerülő kerékpártúra, többféle madarász-túra útvonalait, a környező falvak kulturális értékeit is felfedezhetjük, átkerekezhetünk a gáton az ország egyik leghosszabb egybefüggő, víz melletti kerékpárútján.
Kalandos Robin-sziget
Erdei kötélpálya, vízi játszópark, mászófal, vagy a galaktikus eredetet sejtető Zorb már egy extrémebb Tisza-tó arcát vetíti elénk. Ez a Robin KalandSziget, melyet Tiszafüredről érünk el, s egész napos, többgenerációs kalandokat tartogat a család minden tagja számára.
|
|
2012. április 29. vasárnap |
 Tudatos építkezéssel idén az ország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai desztinációja lehet a Tisza-tó. Az ország legnagyobb mesterséges és másodiknak számító édesvizű tavának természeti adottságai kivételesek. A statisztika szerint az éves napsütéses órák száma itt meghaladja a kétezret, miközben az ország csapadékban egyik legszegényebb területei közé tartozik. Egyre több lehetőség nyílik a kikapcsolódásra: a rendkívül gazdag vízi élővilágot óriás akváriumokban oldalról, felülről, alulról is bemutató, a héten próbaüzemmel induló Tisza-tavi Ökocentrumban, amely Poroszló legújabb nevezetessége vagy a Tisza-tavi Madárrezervátum bejárásával lehet a legjobban megismerni. Az EU által biztosított forrásokra építve az elkövetkező években 6,7 milliárdot szán a kormány a terület további fejlesztésére. Remények szerint egyaránt jut majd a természeti környezet gondozására és a turisztikai beruházásokra. Elsősorban az ökoturisztikára szeretnék helyezni a hangsúlyt, a természetközeli pihenésre, mivel erre egyre jelentősebb igény és fizetőképes kereslet is mutatkozik. Az elmúlt évben a hozzávetőleg 80 ezer vendég 232 ezer éjszakát töltött a tónál és a környező településeken. Az idei cél a forgalom 6 százalékot meghaladó növekedésének elérése, amely a tavalyinál 10 ezerrel több vendégéjszakát jelentene – hallhattuk a hétvégi tanulmányúton. Az idelátogatók átlagosan három napot szentelnek a régió természeti értékei feltérképezésének. Ez jobb az országos átlagnál, de a helyiek vélekedése szerint ezt feljebb lehetne „tornázni”. Akárcsak a szálláshelyek kínálatát. Bár bőségesen akadnak családi panziók és magánszálláshelyek a Tisza-tó környékén, sovány a kínálat a magasabb, igényesebb ellátást nyújtani képes kategóriában. Pedig egyre több a betoppanó külföldi vendég, elsősorban a német nyelvterületről; ráadásul az elmúlt években csehek, szlovákok és lengyelek is felfedezték a rendkívüli adottságok szépségeit. A tó közelében egyetlen négycsillagos szálloda, a tiszafüredi Hotel Tisza Balneum fogadja a vendégeket, amelyet idén januártól az Accent Hotel Managemet üzemeltet. A szállodakomplexumot egy háromszintes főépület (51 szoba, ebből 7 lakosztály) és 9 különálló kétszintes „kisház” alkotja, ahol további 18 kétszintes apartmanban élvezhetik a közvetlen tóparti környezetet és madárcsicsergést, a vízvilág neszeit a vendégek. Tömpe Ágnes, a szálloda fiatal vezetője szerint ez elsősorban az aktív pihenést keresők számára jelenthet kellemes „búvóhelyet”. A vízi sportok mellett teniszezésre, túrázásra és a vízi ösvények felfedezésére, biciklizésre (a 70 kilométeres tókerülő távhoz már csak 9 kilométernyi bicikliút hiányzik), de akár még lovaglásra is lehetőség kínálkozik. Sőt a szálloda ablakaiból is szemügyre vehető, a tavalyi év derekán megnyílt hazai legnagyobb és legjobban felszerelt élménypark, a Robin KalandSziget is várja vendégeit. A komppal megközelíthető 20 hektáros földdarabon160 játék próbálható ki fiatalok és kevésbé fiatalok számára, az íjászattól, a Zorbon keresztül, a fákra szerelt lombkorona-tanösvény bejárásáig, a hódcsalád lakóhelyének felkutatásáig, vagy a 17 méter magas mászófal legyőzéséig, amelynek tetejéről drótkötélpályán lecsúszva lehet „landolni” végül – 600 méterrel arrébb. Rossz idő esetén is kellemes időtöltési lehetőséget kínál a Balneum wellnessközpontja, ahol több kisebb és egy méretes szabadtéri úszómedence, pezsgőfürdő, finn szauna, gőzfürdő is található. A medencék vizét a szálloda saját, 44 fokos termálvizű kútja szolgáltatja. A rendezvényekre érkezőket egy 200 és egy 120 fő befogadására alkalmas, szekcionálható konferenciaterem, valamint egy 150 személyes étterem és a tóra néző (grill)terasz várja a szabadban. (turizmus.com) |
|
2012. április 29. vasárnap |
 Európa legnagyobb, mintegy egymillió literes édesvízi akváriumrendszere is helyet kapott a Tisza-tavi Ökocentrumban, amelyet április 27-én avattak fel a Heves megyei Poroszlón.
A 2,2 milliárd forintos beruházás keretében, az Új Széchenyi Terv támogatásával elkészült ökocentrum a 127 négyzetkilométeres Tisza-tó, a Tisza-völgye és Magyarország őshonos vízi élővilágát mutatja be.
Az akváriumon kívül kiállítótermek, 3D-s mozi és kilátó is helyet kapott a 2.600 négyzetméter hasznos alapterületű épületben, amely egy 7 hektáros tóparti kert közepén épült fel.
Mint azt Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az avató ünnepségen elmondta: az ökocentrum megépítésével olyan beruházás valósult meg, amely hosszú távon fogja segíteni a térség és az ország fejlődését. Ehhez egy több mint egy évtizedes folyamat vezetett el, hiszen az akkori kormányzat 2001-ben döntött a fejlesztés előkészítéséről; ezért, és az azóta eltelt időben született döntésekért köszönet illet minden döntéshozót, aki hozzájárult a projekt sikeréhez - fogalmazott.
Varga Mihály szerint Magyarország megújulásához szükség van az ilyen és ehhez hasonló beruházásokra, hiszen az ökocentrum nem csupán a turizmusfejlesztés és a munkahelyteremtés szempontjából fontos, de lényeges az országimázs javítása érdekében is. Annál is inkább, mert a Tisza-tó a Balaton után Magyarország második leglátogatottabb édesvízi turistaközpontjává vált az elmúlt időszakban - mondta az államtitkár.
A komplexumban két interaktív kiállítás is helyett kapott "Makrovilág földinfó" és "Éjszakai erdő" címmel, az önálló ökoszisztémát rejtő akváriumrendszerben pedig a látogatók olyan, Magyarországon egykor őshonos óriási vizákat is láthatnak, amelyek akár 3 méteresre is megnőnek. (MTI)
|
|
2012. április 24. kedd |
|
|
|
2012. február 26. vasárnap |
|
 A Tisza-tavon a viharjelzés a 2011. évben is tesztüzemben működött, mert a tó sajátosságainak minden részletét ki kell ismerni a lehető leghatékonyabb viharjelző rendszer működtetése érdekében, és hogy minden érintett - vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók - megismerhesse az új szolgáltatást és optimálisan kialakíthassa az ehhez kapcsolódó magatartását.
A Tisza-tó
A Tisza-tó Magyarország keleti részén, a Nagyalföldön helyezkedik el a Tisza folyó mentén Tiszabábolna és Kisköre között. A területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Legnagyobb része Heves-megye területén van, de az északi csücske belenyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén-megyébe, a keleti széle és a déli részén található Abádszalóki medence pedig Hajdú-Bihar-megye területén van.
Mesterséges képződmény, 1973-ban a Kiskörei vízlépcső működésének köszönhetően jött létre. Létrehozásának fő céljai a Nagykunság és Jászság vízellátásának biztosítása, és a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a kiskörei vízerőmű számára, de nem mellékesen létrejött a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, ami vízi sportokra és turisztikai célokra egyaránt használható. Az eredetileg három ütemben tervezett duzzasztásból csak kettő ütem valósult meg, így a tervezett vízszinthez képest 150 cm-rel alacsonyabb a jelenlegi. Ennek az egyik legjellemzőbb következménye az lett, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, miszerint egy nyílt vízterületet hoznak létre, a tó felszíne meglehetősen tagolt; közel 40 km2 szárazulat található a tavon. Ennek is köszönhetően a tó felszíne négy különböző egységre bontható. Az északi részen található Valki-medence, ami természetvédelmi terület, madárrezervátum. Tőle délre található a Poroszlói-medence, ami a szárazulatok tekintetében talán legtagoltabb része a tónak. A poroszlói medence mellett található Sarudi-medence a legnyíltabb vízfelület, és egyben itt mérhetjük a legszélesebb részét is a Tónak. A legdélebbi rész az Abádszalóki-medence, ez szinte teljesen elkülönül a tó többi részétől.
Az átlagos mélysége 1,3 m, a legmélyebb része 15 méter. A vízmélység meglehetősen változékony. A vízszint könnyen szabályozható, mivel a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak is táplálja. A nyári vízszinthez képest a téli vízszint 120-130 cm-rel alacsonyabb, és ilyenkor mindenféle vízi járművel tilos a tavon közlekedni, mivel a meder változékonysága miatt jelentősen megnő a balesetveszély. A téli alacsonyabb vízszint oka az, hogy egy tavasszal hirtelen meginduló jégzajlás ne veszélyeztesse az erőművet, és így egy tavaszi árvíz idején sokkal nagyobb vízmennyiséget tud felvenni a tározótér.
A Tisza-tavat 12 település, abból 3 város veszi körbe. A látogatottsága egyre növekvő tendenciát mutat. A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Marketing Igazgatósága szerint egy átlagos nem csapadékos nyári napon hozzávetőlegesen ezer vízi jármű és körülbelül tízezer fürdőző tartózkodik egyszerre a tavon.
A Tisza-tó területe erősen tagolt: keskeny, növényzettel övezett csatornák és nagy kiterjedésű vízfelületek egyaránt előfordulnak. Mivel a tó nagy területű, a biztonságos kikötőktől több kilométerre is el lehet távolodni. Sokszor nem is a tartózkodási helyen van a probléma a széllel, hanem a kikötőbe visszavezető úton, amikor esetleg kiterjedt vízfelületen kell átvágni, amelyen akadálytalanul száguldhat a szél. Ráadásul a tó fenekén elöntött tuskók, kidőlt fák sorakoznak láthatatlanul a felszín alatt, amelyekre a szél könnyen rádobhatja a csónakot, balesetveszélyt előidézve. Legtöbbször nem azok kerülnek bajba, akik a tavat és időjárását jól ismerik, hanem az alkalmi csónakosok, alkalmi horgászok, vagy az akár nagyobb csoporttal érkező kajakosok.
A viharjelzés elindulásának előzményei
A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló, a 10/2010. (III. 31.) IRM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 4. § (1) szerint „a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint működtetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.”
A Tisza-tavon tartózkodók a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) által üzemeltetett BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere segítségével szerezhetnek tudomást a viharjelzési fokozatról. Egyelőre két fényjelző lámpa üzemel a tó körül: egy Abádszalókon (1. ábra), egy pedig Poroszlón (2. ábra). 2012-re újabb két lámpa beüzemelése van tervben.
1. ábra
Az abádszalóki viharjelző lámpa a Nagykunsági Öntöző Főcsatorna zsilipjénél*
2. ábra
A poroszlói viharjelző lámpa (a gáton lévő oszlop tetején, kissé a fák fölött)*
2010-ben az újonnan induló Tisza-tavi viharjelzés meteorológiai kiszolgálásra az OMSZ hivatalban lévő elnöke, Dr. Bozó László az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi (Miskolc) és Észak-alföldi (Debrecen) Regionális Központját jelölte ki. 2010-ben a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (abban az évben ezen szervezet hatáskörébe tartozott a viharjelzés, mely a 2010-es szezon után az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz került), valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat között létrejött megállapodásnak megfelelően július 1. és augusztus 31. között 8 és 20 óra közti időszakban zajlott volna a Tisza-tavi vihar-előrejelzés teszt időszaka. A viharjelző lámpák vezérlése azonban július 26-ra készült el, így a 2010-es teszt időszak gyakorlatilag augusztus hónapra rövidült.
A vihar-előrejelző debreceni és miskolci szakemberek felkészítése 2010. április, május és június hónapokban lezajlott. Az OMSZ Poroszlón üzemelő automata meteorológiai mérő állomásának elmúlt 15 éves szél adatsorából pedig megkezdődött a Tisza-tó térség szélviszonyainak feltérképezése.
A viharjelzések fokozatai megegyeznek a Balatonon és Velencei-tavon alkalmazott, Európa szerte elterjedt jelzésekkel:
Elsőfokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/h sebességet érhetnek el; ezt a viharjelző lámpák percenként 45 sárga fényű felvillanása jelzi.
Másodfokú viharjelzés esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométeres sebességet óránként; ezt a viharjelző lámpák percenként 90 sárga fényfelvillanása jelzi.
2011-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megállapodása értelmében az OMSZ Miskolci és Debreceni Regionális Központja június 1-től augusztus 31-ig, a nappali időszakban, azaz 8-20 óráig tesztüzemben működtette a Tisza-tavi viharjelzést.
Vihar-előrejelzés és viharjelzés
A tisztánlátás érdekében fontos megvilágítani a különbséget e két fogalom között. A vihar-előrejelzés maga az időjárás-előrejelzés, mely ebben a speciális esetben kifejezetten a viharok előrejelzéséről szól. A viharjelzés pedig azt a fokozatot jelenti, melyet a viharjelző lámpák felvillanásai jeleznek. A viharjelzés kiadását vihar-előrejelzés előzi meg. A vihar-előrejelzés alapján születik meg az a döntés a szolgálatban lévő meteorológus részéről, hogy kell-e viharjelzést kiadni, és ha igen, akkor mikor. A veszélyes széllökések lehetőségének elmúltával pedig a viharjelzési fokozat mérsékléséről, megszüntetéséről kell döntést hoznia.
A Tisza-tavon a viharjelzés a 2011. évben is tesztüzemben működött, mert a tó sajátosságainak minden részletét ki kell ismernünk a lehető leghatékonyabb viharjelző rendszer működtetése érdekében, és hogy minden érintett - vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók - megismerhesse az új szolgáltatást és optimálisan kialakíthassa az ehhez kapcsolódó magatartását.
A viharjelzés kiadása egy, az RSOE által fejlesztett és üzemeltett webes felületen történik, melyen a kiadott fokozat, valamint a viharjelző lámpák fokozatai is nyomon követhetők (3. ábra).
3. ábra
A viharjelzés kiadására szolgáló webes felület
A vihar-előrejelzés segítésére Poroszló állomás 15 éves szél adatsorának tanulmányozásával meghatároztuk a térség szélklímájára jellemző főbb statisztikákat, valamint a különböző szélirányokhoz és a környező állomások légnyomáskülönbségeihez tartozó szélsebességeket. A viharjelzés kiadásához, ill. mérsékléséhez szükséges döntések meghozatalához döntési segédlet készült, mely egyrészt állomások közötti légnyomáskülönbség alapján ad becslést a várható maximális széllökésre, másrészt a magassági szélből esetlegesen lekeveredő széllökésekre ad becslést, harmadrészt pedig a konvektív folyamatok minél alaposabb feltérképezéséhez ad segítséget a szolgálatban lévő meteorológusnak.
A Tisza-tó térségére szóló komplex prognózisok (szélirány, szélsebesség, zivatar valószínűség, konvektív folyamathoz tartozó maximális széllökés, felhőzet, csapadék, maximum-, minimum-, ill. késő esti hőmérséklet, vízhőmérséklet, viharjelzési fokozat) balatoni mintára napi 3 alkalommal készültek: reggel (8:30-ig) és délben (12:30-ig) aznap estig, este (17:30-ig) pedig másnap reggelig szóló. E mellett minden fokozatváltásnál frissített prognózis készült. A kiadott előrejelzések a nagyközönség számára nem voltak elérhetőek, azokat e-mail-en keresztül továbbítottuk az illetékes szerveknek, önkormányzatoknak, kikötőknek. A viharjelzés fokozatai az RSOE honlapján voltak nyomon követhetőek (www.rsoe.hu).
A viharjelzés kiadása a valószínű szélerősödés bekövetkezése előtt fél-másfél órával történik. A tesztidőszak alatt csak a nappali időszakban volt viharjelzés, azaz a fényjelző lámpákat 8 órától 20 óráig működtettük. Este akkor is lekapcsoltuk azokat, ha éppen vihar volt, vagy közeledett.
A vihar-előrejelzésben valós idejű földfelszíni méréseket és megfigyeléseket, webkamerák képeit, rádiószondás-, műhold-, radar-, és villámlokalizációs adatokat, valamint numerikus előrejelző modellek számításait vesszük figyelembe. Ezek mellett rendkívül fontos, hogy bár a viharjelzés nem közvetlenül a tó mellől zajlik, de a zivataros helyzetekben (amikor is a legfontosabb a viharjelző személyes jelenléte, vizuális rálátása a tó környezetére) szabad szemmel látjuk a tó fölötti légkör jelentős részét (egyes időjárási helyzetekben Miskolcról még a Törökszentmiklós térségében lévő zivatarfelhő is nyomon követhető). Így bár a vízfelszínre csak webkamerákon keresztül látunk rá, de oldalról az esetek többségében látjuk a tó fölötti, veszélyt jelentő zivatarfelhők mozgását, fejlődését, intenzitását a mérőeszközök által készített mérések előtt (a vihar-előrejelzésben rendkívül fontos az időtényező, hiszen fél – másfél óránk van a kritikus széllökések előtt kiadni a viharjelzést, így 5-10 perc is sokat számít).
A viharjelzési szezon széljárásának főbb jellemzői
2011. június 1. és augusztus 31. között Poroszlón 10 napon fújt 12 m/s vagy azt meghaladó szél. Júniusban 5, júliusban 3, augusztusban pedig 2 napon fordult elő erős széllökés. Ezek közül két júniusi szél volt éjszaka, mikor nem adunk viharjelzést, az összes többi erős széllökés a nappali órákban fordult elő. Ebben a szezonban a poroszlói szélmérő viharos széllökést csak egy napon, július 20-án regisztrált a délelőtti órákban.
Mivel a Tisza-tó közvetlen környékén csak Poroszlón van szélmérő a tó északnyugati részén, semmilyen információnk nincsen a tó déli, illetve keleti partjának szélviszonyairól. Ezért a Tisza-tótól 17 km-re, délkeletre fekvő Kunmadaras széladatait is figyelni szoktuk. Kunmadaras lényegesen szelesebb hely, mint Poroszló, de ez a különbség adódhat a szélmérő műszer kitettebb elhelyezéséből is. Kunmadarason a 2011-es viharjelzési szezonban 27 napon volt 12 m/s vagy azt meghaladó széllökés, és ebből 5 napon volt viharos erejű, vagyis 17 m/s-ot meghaladó széllökés. A legszelesebb hónapnak itt is a június bizonyult, mert ekkor 14 alkalommal is erős szél fújt, két alkalommal pedig viharos erejű széllökést regisztrált a szélmérő. Júliusban 10, augusztusban pedig 3 napon fordult elő erős széllökés, míg viharos szél júliusban is két napon, augusztusban pedig egy napon fújt. A legtöbb esetben az erős, ill. viharos szelek a nappali órákban fordultak elő. Este 8 és reggel 8 óra között, tehát a viharjelzésen kívül eső időszakban Kunmadarason is csak 5 napon fordult elő erős vagy viharos erejű széllökés.
Összesített adatok a 2011. június 1. és augusztus 31. 8-20 óra
között működött viharjelzésről
|
Viharjelzési fokozat
|
I. fok
|
II. fok
|
|
A kiadott viharjelzések száma (db)
|
38
|
18
|
|
A viharjelzések összesesített fenntartási ideje
(óra:perc)
|
138:16
|
50:49
|
|
A viharjelzések átlagos fenntartási ideje (óra:perc)
|
3:38
|
2:49
|
|
A viharjelzések fenntartási idejének aránya a teljes
időszakhoz képest (%)
|
12,5
|
4,6
|
A továbblépés feltételei
A vihar-előrejelezés jogszabályban előírt operatív működtetéséhez további tárgyi és emberi erőforrás fejlesztésekre van szükség.
Forrás: www.met.hu (Kovács Attila, Erdődiné Molnár Zsófia, Jákfalvi Mihály, Rázsi András)
|
|
2012. február 03. péntek |
 2012. február 4-én és 5-én újra lesz Tisza-tavi Jégtúra Az időjárás előrejelzések biztató képet mutatnak, ezért a Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület február 4-én és 5-én megszervezi a Tisza-tó egyik legkülönlegesebb és legismertebb eseményét, a Tisza-tavi Jégtúrát. A túra során változatos terepen, a Tisza-tó felfagyott medrében, jégen, nádasokban, ártéri erdőkben haladunk. A túra mindkét napon indul különböző útvonalon. A tervezett táv szombatra 10 km, vasárnapra 15-18 km. A túrát korábbi tapasztalatok szerint gyerekek és idősebbek is kényelmesen tudják teljesíteni, mert közben 2-3 tájékoztatóval egybekötött pihenőt tartunk.
Vasárnap a programon részt vesz a Tisza-tó Nagykövetének, a Csík Zenekarnak néhány tagja is. Az élménybeszámolókat megörökítjük és közzétesszük az interneten!
A túrák szombaton és vasárnap fél 10-kor Poroszlón, a Fűzfa Pihenőparkból(Poroszló Tiszafüred felőli végén, a híd előtti kanyarban a 33-as főút mellett) indulnak. Kérünk mindenkit, a saját biztonsága érdekében érkezzen meg 08.30 és 09.30 óra között, mert a túra előtt ismertetnünk kell a legfontosabb tudnivalókat, szabályokat.
Fontos a meleg, réteges ruházat és a lehetőleg vízhatlan (nem beszakadás, csak a jégen lévő hó áztató hatása ellen) túracipő, bakancs.
A túrák pontos útvonalát csak a pénteken tartandó bejáráson, a jégviszonyok függvényében jelöljük ki. A tervezett terület a Poroszlói medence a 33-as főút és a kozma fok között. A túrázókat a biztonság érdekében legalább 6-7 fő túravezető kíséri.
A túrán a részvételi díj egy napra 1000 Ft/fő, két napra 1500 Ft/fő, melyért egy felnőttel egy 14 éven aluli gyerek ingyen vehet részt. Kedvezményes díj gyerekeknek, diákoknak egy napra 500 Ft/fő, két napra 750 Ft/fő. A részvételi díjat a helyszínen a Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesületnek kell befizetni.
A túrákról további információ: Szabó Lajos 30/399-5735.
|
|
2012. január 28. szombat |
 Február 04. Túra a vízimadarak védelméért Vizes Élőhelyek világnapja alkalmából a Hortobágyi Nemzeti Park-kal közösen szervezett gyalogtúra a Tiszavirág Ártéri Sétaúton, ami 2011-ben az év ökoturisztikai tanösvénye címet nyerte el. A téli ártéri erdő különleges hangulatát és az etetőhöz szoktatott madarak látványát nyújtja a túra. A hideg ellen forró teát, forralt bort és a kikötőben a kemence melegét kínálják a szervezők. Lehetőség nyílik madárfotózásra és madármegfigyelésre a decemberben felállított álcázott madár-lesből. A madarak közelsége miatt valóban a természet részévé válhatunk. Kb. 3 órás könnyű túra. Február 11. Jégtúra a Tisza-tavon Különleges téli kirándulás erdőn, nádason és a befagyott Tisza-tó gyönyörű részein át az Ó-halászi szigetre és vissza. A felállított pihenőpontokon forró teával és pogácsával. Kb. 5 órás könnyű túrán több természetvédelmi szempontból kiemelten fontos vizes élőhelyeket is felkeresünk. 10-órától Február 18. Túrázz a csókért!Valentin nap alkalmából egy különleges "Túrázz a csókért" elnevezésű természetjáró sétát ajánlunk a vendégeknek a "Szerelmesek szigete"-nek méltán nevezett Tiszavirág Ártéri Sétaúton. Az itteni monda szerint ugyanis aki ezen a túrán a párjával közösen átkel a tanösvény hídjain, hosszú boldog párkapcsolatra számíthat! Távozás után, ha mégsem a reméltek szerint alakul az életük természetesen reklamációt nem fogadunk el, de a tapasztalatok szerint szakítani szándékozó pároknak nem ajánljuk a kirándulást, mert a szerelmesek szigetén tett túra általában mindig csókkal végződik. A forró szerelmes szíveket a túra előtti és utáni forralt bor csak tovább melegíti. Indulás 10 órakor A túrákra előzetes egyeztetés szükséges! E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Tel:06 30/954 86 20 |
|
2011. október 15. szombat |
 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által létesített tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont és a Szabics Bt. által üzemeltetett tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény nyerte el az Év ökoturisztikai létesítménye 2011 címet. A látogatóközpont, illetve tanösvény kategóriában kiírt pályázaton az ökoturisztikai létesítmények kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján mérettek meg. Magyarországon jelenleg 550 létesítményben folyik ökoturisztikai, környezeti nevelés, köztük tíz nemzeti park országszerte 27 látogatóközpontot, 47 bemutatóhelyet és 148 tanösvényt működtet – mondta el a Turizmus Világnapjára időzített díjátadó ünnepségen Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Tavaly 1,5 millióan vették igénybe a nemzeti parkok ökoturisztikai szolgáltatásait, a látogatók száma évről évre nő. Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője a pályázatok elbírálása kapcsán elmondta: a tanösvények, valamint a látogatóközpontok felszereltségének és szolgáltatásainak összemérése során azokat a látogató- és családbarát jelleget legjobban képviselő bemutatóhelyeket igyekeztek megtalálni, melyek a leginkább hozzájárulnak a látogatók környezeti szemléletének kialakításához. Hozzátette: a készülő, új turizmusfejlesztési stratégiában az ökoturizmus egyedi, karakteres termékként jelenik majd meg. Az idén másodszor meghirdetett pályázat kiírása és lebonyolítása a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelmi helyettes államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt. együttes közreműködésével valósult meg. A pályázatra az ország különböző tájairól 21 pályamunka érkezett. A cím elnyerésére ökoturisztikai létesítmények üzemeltetői (nemzetipark-igazgatóságok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, vállalkozások) pályázhattak. A látogatóközpont kategóriában első helyet elért, idén májusban megnyitott Levendula Ház Látogatóközpont méltatásában elhangzott: minden korosztály számára élményszerűen mutatja be a Tihanyi-félszigetet, az itt élők emberek és a természet évszázados együttélését, s ennek emblematikus kultúráját, a levendulatermesztést. A bemutatás beltéri elemei a látványos képanyagú filmvetítés, az interaktív kiállítótér, ahol szinte minden mozog vagy mozgásba hozható, a kitűnően felszerelt foglalkoztató terem, és a teázó, ahol levendula ízesítésű finomságok kóstolhatók meg. A látogatóközpont parkjában a Belső-tó nádasának világába pallósor vezet, információ táblák és fa játékok hívogatnak. A bemutatóhely külső és belső kialakításával harmonikusan illeszkedik a természeti környezetbe. A látogatóközpont kategóriában a második helyezett a budapesti Szemlő-hegyi barlang fogadóépülete (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság), a harmadik pedig a Lengyel-Annafürdőn található Turisztikai és Természetismereti Központ (Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.) lett. A tanösvény kategória első helyezettje, a Tisza és a Tisza-tó között szigetszerű részen kialakított Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény csónakkal közelíthető meg a Szabics Kikötőből. A sétaúton megismerhető az ártéri erdő élővilága, kiemelten a tiszavirágként ismertté vált kérészfaj. Az interaktivitást a tanösvényen elhelyezett forgatható kockatáblák, a madármegfigyelő-tornyok, és egy különleges bemutatómalom biztosítják, de az egyes állomásokon ősi mesterségek fortélyaival is megismerkedhetünk. A sétaút végigjárásához szakvezető is kérhető. A tanösvény kategóriában második helyezést ért el a Bernecebaráti tanösvény – Sisa Pista nyomában (Ipoly Erdő Zrt.), a harmadik helyen a Saághy István Tanösvény (Szombathelyi Erdészeti Zrt.) végzett. |
|
