Abádi sport és horgászhajó kikötő
Hozzászólások
- Kiadó faház
Kedves Péter! A megadott GPS koordináták egy útszé... Tovább... - Kiadó faház
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. május 26-28-ig sz... Tovább... - Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanö...
test failed! Tovább... - Apartman Tavi-lak
Tisza-tó a rejtelmes vízi világ Harmónia, csend, h... Tovább... - Fenyvesi Nyaraló
Kedves Mindenki! Most töltöttünk ebben a nyaralóba... Tovább...
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Vízügyi tájékoztató
Tájékoztatom, hogy a Tisza-tó vízszintjének emelését az érkező vízhozam függvényében a mai naptól folytatjuk. A tározó töltés üteme előreláthatólag 5 cm/nap, a tervezett duzzasztási szint a Kisköre-felső vízmércén mért 700+10 cm lesz.
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
Az alvízi apadás mértéke 60 cm/nap, amely befolyásolja a vízszintemelés napi mértékét.
A szabályozó műtárgyak nyitási időpontjáról külön tájékoztatom az érdekelteket, várhatóan a 14. hét elején.
Kisköre, 2011. március 31.
Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
|
A többi állat Vöröshasú unka (Bombina bombina)Osztály: Kétéltuek (Amphibia)
Rend: Farkatlan kétéltűek (Anura) Család: Korongnyelvű békák (Discoglossidae) ![]() A víz felszínén békésen lebegve töltik idejük jó részét az unkák. Magyarországon két fajukkal is találkozhatunk, a vöröshasú unkával (Bombina bombina) és a sárgahasú unkával (Bombina variegata). Hazánkban síkvidékeken általánosan elterjedt, de a dombvidékeken is gyakori, sőt helyenként középhegységeinkben is előfordul. Még a legkisebb pocsolyában is megtalálható. Kedvelt élőhelyei a növényzettel sűrűn benőtt vízfoltok, amelyek gyorsan felmelegednek. A kifejlett állat 4-5 cm hosszú. Teste zömök, feje rövid és lapos, szemei kiállóak, pupillái szív, csepp, vagy háromszög alakúak. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között úszóhártya feszül. Viszonylag korán, március közepén, végén hagyja el telelőhelyét és keresi fel a vizeket. Jól úszik és bukik a víz alá, de a szárazon esetlenül mozog. Ha megzavarjuk, az iszapba bújik, ahol láthatatlanná válik. Ebben segítségére van hátának színe is. A hímek április elejétől a víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják jellegzetes „unk-unk” hangjukkal a nőstényeket. Azok az év során több ízben is párzanak a hímekkel és rakják le egyesével petéiket a vízinövények leveleire, illetve az aljzatra, egy-egy alkalommal közel százat. A petéket kis csomókban ragasztja a vízinövényekre, vagy a víz fenekére. Az ebihalak kb. 14-18 nap alatt bújnak ki, s júliusban már átalakult békákat láthatunk. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Október elején elhagyják a vizet és a szárazföldön keresnek maguknak fagymentes helyeket a tél átvészelésére. Tápláléka apróbb rovarokból, pókokból, meztelen csigákból áll. A lárvák cyklopsszal, vízibolhával, puhatestű vízirovarokkal táplálkoznak. Védett, eszmei értéke 2000 Ft. Ennek ellenére hazánkban általánosan elterjedt, mindenütt gyakori faj. Az egész állományt veszélyeztető tényezők nincsenek. Erős mirigyváladéka miatt, természetes ellensége gyakorlatilag nincs is. A látszólag védtelen unkák két nagyon jellegzetes védekezési mechanizmussal próbálják megakadályozni a ragadozókat abban, hogy megegyék őket. Az egyik, a bőrmirigyeik által kiválasztott bombinin nevezetű bőrméreg, amely nem is elsősorban mérgező hatásával, hanem csípős, keserű ízével risztja el a ragadozókat. Természetesen, ha egy ilyen unkát kézbe vennénk, utána feltétlenül mossunk kezet, mert ez a bőrméreg igen könnyen kötőhártya gyulladást, nyálkahártya irritációt okozhat.
Az elmúlt századokban a régi paraszti állatgyógymódok egyike volt, hogy a lucernától felfúvódott tehénnel „tüzeshasú unkát” nyelettek, remélve, hogy az erős bőrméreg kiváltotta büffenések könnyítenek azon.
A másik védekezési viselkedésformájuk az úgynevezett „unkareflex”, amely abból áll, hogy, ha nem tudnak már elmenekülni a ragadozó elől a szárazföldön, akkor egy hírtelen mozdulattal a végtagjaikat a testük fölé fordítják, kihomorítanak, felvillantva ezzel a mozgáskombinációval a torok és a has élénk színű, veszélyre figyelmeztető foltjait. ![]() ![]() ![]() |
















