2013.május 22 szerda,
--- Névnapok: Júlia, Rita ; Holnap: Dezső ; Holnapután: Eszter, Eliza
Abádi sport és horgászhajó kikötő Tóhajó Vitorlás Vendégház Abádszalók  hirdetes helye  hirdetes helye
Abádi kikötő Tóhajó
Club Thermál Kastély
Abádszalók Abádszalók Poroszló

butik design room

 NEPTUN HJM 200X250



Hozzászólások

Eseménynaptár

Áttöltés Outlookba:
<<  Május 2013  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Vízügyi tájékoztató

Tájékoztatás

Tájékoztatom, hogy a Tisza folyó apadó, kisvizi jellegű vízjárására és az aszály előrejelzésre való tekintettel a Kiskörei Vízlépcső hajózsilipénél bejelentés nélküli zsilipelésre napi egy alkalommal kerül sor 2012. július 05-től.

A bejelentés nélküli zsilipelés időpontja 07.00 - 08.00 óra között.

Az intézkedést a vízkészletekkel való takarékoskodás indokolja.
A vízjárás változása esetén (áradó jelleg) a Kisköre-alsó vízmércén mért -50 cm-es vízállás fölötti tartományban napi két alkalommal történhet a zsilipelés, amelyről külön tájékoztatást adok.

Kisköre, 2012. július 03.

Fejes Lőrinc s.k.
szakaszmérnök
 
Hajós oktatás, tanfolyam a Tisza-tavon

Kiemelt ajánlatok

Abádi sport és horgászhajó kikötő
Abádi sport és horgászhajó kikötő
Club Thermál Kastély
Club Thermál Kastély
Süllő Vendégházak
Süllő Vendégházak
Vitorlás Vendégház és Étterem
Vitorlás Vendégház és Étterem

Röviden a Tisza-tóról

A Tisza-tó általános bemutatása

A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.
Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:
  • A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
  • Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
  • Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.
Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály.
Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.
A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A flyó hossza a tározóban 33,5 km.

Éghajlat

A Tisza-tó és környékének éghajlata – mint az Alföldé általában – száraz kontinentális, száraz, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. A hőmérséklet abszolút értékei között igen nagy a különbség, télen mértek már mínusz 36°C-ot, nyáron nem egyszer 36-37 °C-ot is.
Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. A napfényes órák száma – a statisztikai adatok szerint – július hóban a legmagasabb. A forró nyári napok, amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban meghaladja a 20 napot is. Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C. A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék 500-600 mm.

Vízgazdálkodás

Április-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér.
A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba. 
 
 
Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület 

 

Hozzászólások 

 
#8 Kosztolányi 2013-05-04 20:07
Jó ez az oldal, bár kicsit fura.
Idézet
 
 
#7 ZSani 2012-12-04 17:28
Mikor volt a névadása a Tisza-Tónak?
Idézet
 
 
#6 NÉMETH SÁNDOR 2011-11-08 13:33
KERESEK 2012 JÚLIUS UTOLSÓ ÉS AUGUSZTUS ELSŐ HETÉRE KÖZVETLEN VÍZPARTI HÁZAT, VAGY PANZIÓT 4 SZEMÉLYRE.(2 HÁZASPÁR)
HORGÁSZ VAGYOK, JÓ HORGÁSZHELY KÍVÁNATOS
Idézet
 
 
#5 Én 2011-07-09 13:48
Jól tudtok írni.XDXD :lol: :D
Idézet
 
 
#4 Guest 2010-11-23 14:09
Ez az oldan nagyon jó tök cool és nagyon érdekes több informácio van rajta amit meg lehet tudni .szerintem nagyon jó aki nem ez gondolja az nem ért hozzá ... ;-) :P ;-) :-)
Idézet
 
 
#3 Guest 2010-11-20 16:42
lyó ez az olddddal :oops:
Idézet
 
 
#2 lebbencs 2010-08-19 06:06
Ugy látszik nincs válasz viszlát.
Idézet
 
 
#1 lebbencs 2010-07-26 15:54
Tisztelt Tisza tó nem találok olyan rovatot ahol egy hetet szere
tnék eltölteni a tó partján és horgászni is szeretnék fa ház létezik,a tó parton kaja elátás.Ezzel kérek segitséget.tisztelettel:Ve tró lászló
e-mail:laszlolaci @tvnetwork.hu
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés