Tisza Hercegnője Szállodahajó
Abádszalók Attila öböl
 |
| ||||||
|  W | ||||||
| Részletes előrejelzés | |||||||
| Tisza-tó | 20 fok |
Eseménynaptár
Áttöltés Outlookba:
Kiemelt események
III. Őszi Napéjegyenlőség ÍjászversenyKi a legény a gáton XIX. Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja
Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon
12. TVK Triatlon Nagyhét
Közelgő események
- 2010.09.04 - 2010.09.04 III. Kiskörei Csülökfőző Verseny
- 2010.09.19 - 2010.09.19 III. Őszi Napéjegyenlőség Íjászverseny
- 2010.09.24 - 2010.09.26 Mihály Napi Sokadalom
- 2010.09.25 - 2010.09.25 Szent Mihály Napi Horgász- és Főzőverseny
- 2010.10.23 - 2010.10.24 III. Tisza-tavi Madarász és Természetfotós Fesztivál
Hirdetések
LEGEK
Kiemelt ajánlatok
Tisza Balneum Hotel **** - Konferencia és Wellness Központ
Tiszafüred
Vízügyi tájékoztató
2010. július 30. Péntek
Tájékoztatjuk a portál látogatóit, hogy a Felső- Tisza és a mellékfolyók vízgyűjtőterületeire lehullott csapadék és a Tisza folyó vízjárására való tekintettel a Kiskörei Tározó valamennyi szabályozó műtárgya 2010. július 29-én, 08.00 órától zárásra kerül.
Forrás: Fejes Lőrinc - szakaszmérnök
Röviden a Tisza-tóról A Tisza-tó általános bemutatásaA Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső. A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal. Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:
Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek). A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály. Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt. A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A flyó hossza a tározóban 33,5 km. ÉghajlatA Tisza-tó és környékének éghajlata – mint az Alföldé általában – száraz kontinentális, száraz, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. A hőmérséklet abszolút értékei között igen nagy a különbség, télen mértek már mínusz 36°C-ot, nyáron nem egyszer 36-37 °C-ot is. Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. A napfényes órák száma – a statisztikai adatok szerint – július hóban a legmagasabb. A forró nyári napok, amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban meghaladja a 20 napot is. Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C. A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék 500-600 mm. VízgazdálkodásÁprilis-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér. A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba. Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület |
Hozzászólások
tnék eltölteni a tó partján és horgászni is szeretnék fa ház létezik,a tó parton kaja elátás.Ezzel kérek segitséget.tisztelettel:Ve tró lászló
e-mail:laszlolaci @tvnetwork.hu